1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

150

Az egy-egy tervidőszakban ilyen oimen épitendő hálózat nagysága tehát elválaszthatatlan a város építésétől és a közlekedés fejlesztésétől. Szükséges annak felismerése, hogy ameny- nyiben a város és közlekedésfejlesztéssel a kereskedelmi létesítmények épitése nem tart lépést,helyrehoztatlan helyzet áll elő. A területek beépítésre kerülnek és igy hosszú ideig már nem, vagy csak jelentős költségnövekedéssel kerülhet sor - tervszerütlenül - minimális mértékű keraakedelmi létesít- mény elhelyezésére és feloldhatatlan feszültség keletkezik az ellátásban.

Az A. változat esetében jórészt ilyen helyzet állna elő, hiszen nem tenné lehetővé a Moszkva téri városrész-központban, a rákospalotai központban, a Marx téri csomóponton kereskedelmi hálózat épitését. f

f

A tervidőszak alapvető koncepciói közé soroltuk a Budapesti f

Nagyáruház megépítését, amelynek tervezett kapacitása 30 •(

ezer ni2. Az A. változatba azonban nem fért bele, ezért a belépéssel nem számoltunk, hanem a VI. ötéves tervidőszakra történő áthúzódásként szerepeltetjük, de magas készültségi fokon. j

MT

E változat nem javit lényegesen a főváros-vidék arányán sem.

A főváros hálózati és forgalmi részesedéséből képzett viszonyszám 1975-ben 73 %, amely csak 77,5 %-ra növekedne. A megye- székhelyeken e mutató már 1969-ben 0,79 volt.

*•

Mindezeket figyelembe véve az A. változat minimális, de a szükségletet nem követőnek kell minősíteni.

A B. változat 310 ezer itáes hálózat építést tartalmaz. Az f

1 %-os áruforgalomnövekedést 1,05 % hálózatbővülés követi.

A leterheltség minimális mértékben csökken. Már számolunk }

a Budapesti Nagyáruház belépésével és a nagyalapterületü keres**- kedelmi létesítmények volumene 10 ezer ntáxel több.

;

I — I

)- 34 Ü9 1