1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

134

Az elaprózott, korszerűtlen egységekben nincs mód sem hatékony munkaszervezésre, sem az élőmunkát helyettesitő gépesítésre.

A kereskedelem munkaerőgondjai pedig egyre inkább súlyosbodnak.

Egyre nehezebb körülmények között lehet az áruszállítást. a raktározást megoldani. A város belterületén aránytalanul centralizált a hálózat. Ennek feloldása, a területi aránytalanságok csökkentése, megszüntetése halaszthatatlan feladat. Mindezek a tényezők ugyancsak a nagy alapterületű egységek létesítését sürgetik. rf

A IV. 5 éves fejlesztés legnagyobb eredménye, hogy a fejlesztés elindult ezen az utón. Mivel a vállalati fejlesztési alapok ilyen egységek létrehozására elégtelenek, 1970-től bevezetésre került a nagy alapterületű egységek központi támogatása. Ez lényeges és alapvetően fontos változás.

A 145 ezer ra2 növekedéséből központi támogatással épül fel 50 ezer m2, tehát több, mint egyharmad rész. A lakáscélcsoportos ós egyéb beruházások keretében további 20 ezer ra2 vagyis összesen 70 ezer ra2 nagy alapterületű létesítmény valósul meg, az f

' összes fejlesztésnek csaknem a fele.

A 6 városrész- központból megkezdődött az Észak és Délbudai, valamint a Kelet-pesti kereskedelmi létesítményeinek épitése.

Ezek a helyek a kereskedelmi hálózatfejlesztésben minőségi vál- i- tozást, fordulópontot jelentenek.

A nagy alapterületű egységek közül is kiemelkednek a következők: a lágymányosi Szövetkezeti Áruház 19.000 m2, a ••Domus" Lakberendezési Áruház 10.000 ra2, az Őrs vezér téri bevásárló központ

18.000 ra2, az öt helyen telepitett 11.600 m2 alapterületű A.B.C. áruház - ezek közül az Őrs vezér téri 4.900 ra2-, három önkiszolgáló étterem 5.240 m2 területtel. Ide sorolható az óbudai Bevásárló

Központ ÍJ.OOO m2-es területével. /Részletes adatok a mel- «?

lékle tea./ v

1

1 í ff / .

| — I

I

f- 18 -