1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
125
r •s A forgalom közel 84 %-a a pesti kerületek üzleteiben jelentkezik, holott itt csak a népesség 75 %-a lakik. Ezen belül azonban jelentős szóródás tapasztalható. Zsúfoltak a belső kerületek üzletei ós kevébé jól ellátottak a külső kerületek. Itt található a kisalaptertiletü korszerűtlen üzletek legnagyobb része. A legkedvezőtlenebbül ellátott körzetek Budán helyezkednek el. Itt különösen az iparcikk hálózati kapacitás és forgalomarány alacsony. Aránytalan az élelmiszer üzlethálózat is. Az üzlethálózat kerületek közötti eloszlásának vizsgálata csak nagyon vázlatos következtetések levonására ad lehetőséget. A vásárló részben a kinálat koncentrációja miatt meghatározott feltételek között "irányitottan" vásárol. A vásárló-áramlási vizsgálatok azt bizonyították, hogy a hálózat tömörülésénél a közlekedési /főleg a tömegközlekedési/ lehetőség az egyik legjelentősebb tényező. Természetesen befolyásolja az igényt a beépítettség jellege, a lakóhely-munkahely miatti áramlás, a városrészek szükségszerűen egyenlőtlen fejlődése stb. Azt, hogy a lakosság hol kiván vásárolni döntően meghatározza az is, hogy mit óhajt venni. A napi cikkeket - elsősorban élelmi- szert - a lakóhelyén, a ritkábban keresett, nagyértékü cikkeknél nem a lakóhelyhez való közelség, hanem a közlekedési lehetőség, a kinálat gazdagsága, a választás lehetősége a meghatározó. Ennek felel neg az alsófoku, középfokú és felsőfokú kereskedelmi koncepció, amelyek viszont nem kerületi határok szerint alakultak, illetve alakitandók a jövőben. Ennek ellenére a kerületek ellátottságát is indokolt vizsgálni. Ehhez az ezer lakosra jutó alapterület látszik leginkább alkalmasnak /14.sz. melléklet/. A legrosszabbul ellátottak közé a XVI., a XVII., és a XVIII. kerületek tartoznak. Í ti I ^ J I f- 9 -
