1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
123
r Az üzlethálózat jelentős része néhány belső kerületben összpontosul és ezt követi a forgalom koncentrációja is. A külső, perem kerületek fejlesztése még a mai napig sem kielégitő annak ellenére, hogy e területeken a lakótelepekhez kapcsolódó üzlethálózat, valamint az ellátatlan területek üzletház építései az utóbbi időben érezhető változást idéztek elő. A főváros kereskedelmi hálózatának történelmileg kialakult rendszerét a nagyvárosokban általában létrejött három fokozat: alapfokú, középfokú, és felsőfokú ellátási hálózat jellemzi. kz alapfokú kiskereskedelmi hálózat feladata, hogy a lakosság mindennapi vásárlási igényeit gyalogos távolságon helül kielégítse. Ennek megfelelően a laksürüségi viszonyokat követve ritkább vagy sűrűbb hálózatot alkotó, de egyenletes szövetet kell képeznie. Budapest kiskereskedelmi hálózatának legfőbb hiánya éppen abban jelölhető meg, hogy mind területi eloszlásában, mind szin- » vonalában /áruválasztékában/ e hálózat nagy egyenlőtlenséget mutat. Ez kényszerítőén terheli a magasabb fokú hálózat központjait ós sok kényelmetlenséget okoz a lakosságnak. A középfokú kereskedelmi hálózatra a történelmileg kialakult - korántsem azonos színvonalú - kerületi központok rendszere nyomja rá bélyegét. Ezt azonban jelentős mértékben módosítja a főútvonalak mentén kialakult üzlethálózati rendszer. Ez egyidejűleg szolgál felsőfokú, valamint középfokú és alapfokú igényeket. Ez- - zel magyarázható - a belterületeken - a szomszédos kerületek központjainak kialakulatlansága. E fokozatra nemcsak a helyi lakosság, hanem a munkahelyek eloszlása, a lakosság mozgási irányai, a közlekedési viszonyok is nagymértékben hatnak. A történelmileg kialakult középfokú központok mellett fontos szerepük van a közlekedési csomópontoknak. A főközpont /városközpont/ szintjén koncentrálódik az áruválasztékban Ó3 összetettségében speciális hálózat. tót OT j . — - , i »- 7 -
