1974. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

242

r IMMMMNf:' m 11,1111 1 £ 1 , •* |-/j | | »- 5 ~ adott tényállás leírását, esetenként nem tartalmaznak jogsza­bályi hivatkozást, A fellebbezési eljárások során hozott hatá­rozatok indokolási része már részletesebb, a tényállást általá­ban leirják és kiterjednek a fellebbezésekben előadottakra is. E tekintetben kiemelkedőek a lakásügyi és gyámügyi határozatok, A konkrét egyedi ügyek eldöntésénél, az állampolgárok törvényes jogainak és érdekeinek védelme, illetve biztosítása érdekében tökéletesíteni kell a bizonyítási eljárásokat, a határozatok indokolásának színvonalát és azok meggyőző erejét. A hatósági intézkedések csak akkor hatályosulnak, ha az intéz­kedések végrehajtása is megtörténik. Ezért 1973* évben megvizs-. gáltuk az államigazgatási határozatok végrehajtásának helyzetét. Az összes határozathoz viszonyítva /100 %/ a végre nem hajtott ügyek aránya 9>4 %.Ez egyrészt az állampolgárok fegyelmezetlen­ségéből adódik, másrészt a szakigazgatási szervek mulasztásából, valamint egyéb más okokból. Az állampolgárok által önként végre­hajtott határozatok számából következtetni lehet arra, hogy a kötelezést elrendelő határozatok általában meggyőzőek, a hatá­rozatokban megállapított teljesítési határidők reálisak, meg­felelnek az anyagi jogszabályokban foglaltaknak és az egyéni el­bírálás követelményeinek. A végrehajtási eszközök megválasztásá­ban a szakigazgatási szervek gyakorlata eltérő. A végrehajtás eszközeként elsődlegesen a végrehajtási pénzbírság szerepel. A közvetlen végrehajtási eszközök /például épitési ügyekben a hatósági utón történő bontás/ jóval kisebb számban fordulnak elő. Gyakran olyan esetekben is alkalmazzák a pénzbírsággal \ , történő végrehajtást, amikor a hatósági utón történő végrehaj­tás lefolytatása lenne célszerű, mm ■ I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom