1974. május 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
413
I .... f Liliért lcell nelcünlc ezzel foglalkozni? Azzal egyetértek, ha megfizeti a differenciát. De ha nem fizeti meg, akkor miért veszi a nyakába a Tanács ezt a terhet? A 21.§. d./ pontja úgy szól a 21. oldalon, hogy "az t általa használt lakást túlnyomó részben albérlet, ágybérlet, illetőleg idegenforgalmi szervekkel kötött fizető vendéglátás coljaira, vagy)e/< egyéb rendeltetésellenes módon hasznosítja". Javasolom, hogy hagyjuk ki a #vagyot es az^egyebet. Az^ ti. nem rendeltetésellenes használat, ha valaki ágybérletbe, albérletbe adja lakásának egy részét. A rendeltetésellenes módon való hasznosítás egészen más fogalom. He kö&sük össze a kettőt a I > • • ,.vagy és az egyéb szóval, .hanem úgy szövegezzük, hogy külön has| ' ' * són. j A másik rendeletre vonatkozólag, amely a lakbérövezetekI ről szél, éppen a módosító indítvánnyal kapcsolatban tenném azt az észrevételt, hogy ha csak azokat részesítjük kedvezmény- ben, akik lakásigényük alsó határát kielégitő lakáshoz jutnak, akkor szerintem ellentétbe kerülünk a népesedéspolitikai határozattal. Egy fiatal házaspár lakásigényének alsó hatóra ugyanis egy szoba. Ha születik egy-kót-három gyerkük, akkor nemcsak, ft hogy nem kaptak kedvezményt, de még megfelelő lakást sem. Ebben az esetben egyenesen "termeltük" a lakásigénylők számát. Elvi ) kérdésként vetem fel egész kiutalási rendszerünkben, hogy fiatal házastársak esetében figyelembe kellene venni a népesedés- politikai határozatot. Ebben az esetben a maximum a két szobaj és a kedvezményt is ilyen mértékben adnám meg. He szaporítsuk i \ i a lakáshiányt, hajtsuk végre a népesedéspolitikai határozatot és I . , | -46- I
