1974. április 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

15

- 8 Tapasztalataink szerint a kötelező kalkulációs bizonylatok mind a minisztáriumi, mind a tanácsi vállalatok viszonylatában, mág nem mindig alkalmasak arra, hogy az árellenőrzás alapdokumentumként felhasználásra kerüljenek. /Az is kétségtelen, hogy az ágazati árkalkulációs irányelvek viszonylag későn jelentek meg/.

Foglalkoztunk továbbá a zöldság-gyüraölcs áralakulás okaival a termelői ás forgalmazási szférában. Vizsgálatunk tapasztalata szerint a felvásárló vállalat által diktált árfeltételek nem biztosítják az MgTSz-ek rentábilis tevékenységét.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy az MgTSz-ek saját bolthálózatuk utján foglalkoznak értékesítéssel. A bolthálózat fejlesztése ugyanakkor olyan költségekkel jár, amelyek a zöldség gyümölcs árakban nem, vagy csak nagyon lassan realizálhatók.

Szélesebb körű árvizsgálatra került sor 1973.második félévében a textil és a ruházati iparban, valamint a termékeket forgalmazó kereskedelemben.

Az árellenőrzés elsősorban a minisztériumi vállalatokra, kisipari szövetkezetekre terjedt ki, érintette azonban a Fővárosi Tanács kiskereskedelmi vállalatait is.

Vizsgálatunk során- a pamut, Belyem, len-kender, gyapjúk és gyapjú tipusu szövetek,- a férfi-, női és gyermekruházat,- a férfi és fiú ing,- a kötött felsőruházat,- a bőr ás cipőipari termékek

főárucsoportokból 185 termék termelői áralakulásának változásét elemeztük.

Az egyes termékcsoportokon belüli általában az alapanyagok árainak növekedése következtében emelkedtek az árak.

Ah \

l! —mmad i

r - -