1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
642
ir i > 53 ni2 átlagos alapterületű lakások ópitésévol számol, telnél nagyobb átlagos alapterületű lakások - amelyok további férőhelynövelést tennének lehetővé - építése lenne szükséges, különös tekintettel a népesedéspolitikai határozató' alapján várható igényekre. /Azonban minden további lakásnégyzetméter- I növekedés mintegy 1 táos lakásár-növokedéssol jár./ Az uj lakások felszereltsége a IV. ötéves tervben elért korszerű szinten marad. Az egyszobás lakások aránya a TV. ötéves tervi várható 8,3 tárói 5 tára csökken /a minigarzon és a nyugdíjasok részére épülő lakásokkal együtt/ a kettő ós ennél többszobás lakások aránya 60 , — i’ól 80 —ra nő /12.sz. tábla/. Külön kiemeljük, hogy az V. ötéves tervidőszak során a nagyobb családoknak kedvező 1+2 fél szobás lakások aránya 40 lesz. Az 1972-ben épített 53,4 m2 átlagos alapterületű lakások tényleges nyers épitési költsége 278 eFt volt. A műszaki söb. tényezőkből származó változások költsége ' - mollyol már az V. Ötéves terv indulásakor számolni kell 49 eFt-ra tahebŐ, amellyel a nyers lakásár 1972. évi árszin- ben 327 eFt. f A nyers lakásépitósi költség 49 eFt-os növekedését a felvonó típusváltozás, uj tűzrendész ti előírások, gázrendc let bevezetése, valamint a házgyárak rekonstrukciójáhél származó fejlettebb lakástipus kialakítása stb. okozza. I ► Az éx)itendő lakások azlntszán szerinti megoszlása kivitelezői érdek, valamint városrendezési szempont alapján értékelhető. Költség szempontjából a legkedvezőbb az 1-5 szintes | épületek épitesd. Ezért a javaslat az, hogy a IV. Ötéves tervhez mérten jelentősen több ilyen épületben elhelyezett lakás épüljön. A legdrágább a 11 szint feletti lakás épitése, erre a maximális lehetőség kivitelezési szempontból is mintegy 3000 lakásra van meg. Ifi foto I --------------------------- ! 1— -: ——
