1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
r i- 21 XV. A jogpolitikai irányelvek előirják a bíróságok számára, hogy törekedjenek a családvédelem megvalósítására. Ennek a követelménynek a teljesítése igen nehéz, hiszen a bíróságok elé már a megbomlott házasságok kerülnek. Mindenesetre ez nem menti fel az eljáró bírósági tanácsokat az alól, hogy megakadályozzák a hirtelen elhatározott, meggondolatlan válást, A biróság csak akkor bontja fel a házasságot, ha meggyőződik arról, hogy az végleg feldúlt, a házasfelek között minden érzelmi kapcsolat megszűnt. Ezt felismerve, a Fővárosi Biróság családjogi fellebbezési tanácsai úgy irányítják a gyakorlatot, hogy az érdemi tárgyalást megelőző meghallgatás - a békitő tárgyalás - ne legyen formális; a felek alaposan gondolják meg, hogy lépésül: szükséges, elkerülhetetlen-e. Az utóbbi években az iránymutatást követő birói munka eredményes volt. Ezt bizonyítja, hogy az ilyen perek egyharmada az érdemi tárgyalás előtt megszűnik, mert a felek kibékülnek. Az irányítás arra is kiterjed, hogy ha a főlek vagy egyikük kitart az elhatározása mellett, a biróság úgy ítéljen, hogy a válni akarók gyűlölködés, egymás erkölcsi megbélyegzése, anyagi tönkretétele nélkül, kölcsönös és tisztességes engedmények mellett számolják fel a tarthatatlan köteléket, A házasság felbontása esetén a bíróságnál: minden un, járulékos kérdésben is - gyermektartás, gyermekelhelyezés, lakáshasználat, a házassági vagyonközösség megosztása - a családvédtlmi szempontoknak megfelelően kell döntenie. Bíróságaink igy is döntenek, A házasság felbontása iránti perekben járulékos lcérdés*- ként rendszerint éles vitat a házasságból született gyermek elhelyezése vált ki, Tapasztalható az is, hogy a gyermek elhelyezését rendező birói döntésbe az egyik fél nem tud belenyugodni, azt a törvényben meghatározott idő eltelte után újból felveti. Sajnos évről-évre több az un, újraté I f i
