1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
r társak részére kiutalt bérlakásba vagy tanácsi órtólcesi- tésü lakásba csak az egyik házasfél költözik be, A korábbi lakásban visszamaradó házastárs arra hivatkozik, hogy időközben megszakadt az életközösség. Bíróságaink gyakorlata következetes abban, hogy a visz- szaélésekre irányuló ilyen törekvéseket meg kell akadályozni. Jelentős és a felbomló házasságok szaporodásával tovább emelkedő a különélő, illetőleg a volt házastársak közös lakásával összefüggő perek száma, A fővárosban a lakáshelyzet súlyosabb mint vidéken. Ezt '■'V bizonyltja az az érdekes statisztikai adat, hogy az országban az összes lakásügyi perek 42,4 %-a a Fővárosi Biróság területén működő bíróságokhoz érkezett 1973-ban /országos érkezés 9616, ebből fővárosi 4078/, A fellebbezések viszonylag magas száma is bizonyítja, hogy a lakásügyi perek bővelkednek, heves vitákban, kiélezett ellentétekben, 1973-ban az -összes polgári perek 16 %- óban éltek a felek fellebbezéssel. Ugyanakkor a lakásügyi perekben benyújtott fellebbezések aránya 39,5 % volt# A lakásügyi perekkel kapcsolatban még egy probléma igényel említést. Az uj lakásügyi jogszabályok megjelenése óta gyakran hallani olyan kritikai észrevételt, hogy az állampolgár tulajdonában álló lakás bérlője hátrányosabb helyzetben van, mint az állami bérlakás bérlője# Tény, hogy az uj jogszabályok elősegítik azt a társadalmilag ós gazdaságpolitikailag egyaránt kívánatos helyzetet, hogy a tulajdonos lehetőleg saját családi házában, öröklakásában lakjék, Ha azonban a saját céljára akarja használni a tulajdonában lévő lakást, megfelelő cserelakást kell felajánlania a lakás bérlőjének. Ezt a helyes jogpolitikai szemléletet képviselik a Fővárosi Bíróságnak lakásügyekben eljáró fellebbezési tanácsai. Végül a polgári perek között a vagyonjogi perek tapasztalataihoz is fűzök néhány megjegyzést. A biróság a vagyonI M t I i--------------------i i- 19 -
