1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

1 vetkezet ellen indult eljárást, A szövetkezet férfi cipők

gyártására alkalmatlan marha-szél-bőrből, szabálytalan árkalkulációt is alkalmazva, 15 000 pár lábbelit koszitett, s 168 147 Ft tisztességtelen haszonra tett szert, A Fővárosi Biróság a szövetkezetre jogerősen £50 000 Ft gazdasági bírságot szabott ki,

A V,B, ipari főosztályának ezirányu figyelemre méltó tevékenysége még eredményesebb lenne, ha a kifogásolható vállalati tevékenységet a jövőben gyorsabban feltárná, ós az elkövetéstől a gazdasági birság kiszabásáig nem telne el olyan hosszú idő, mint az eddig kezdeményezett ügyekben,

III,

A polgári, Ítélkezés számára a NET-határozat jelentős segítséget nyújtott abban, hogy tudatosította, megerősítette: minden esetben meg kell találni a döntésnél a társadalmi érdele ós a jogos egyéni érdek összhangját. Különösen fontos ez a kisajátitási kártalanitási perekben.

Az ilyen pereket tárgyaló bírósági tanácsoknál helyes törekvés tapasztalható a spekuláció megelőzésére és a társadalmi tulajdon károsításának megakadályozására* A blrálc a perekben mindig fölfigyelnek arra, ha a kisajátítás ugyanazon személynél több ingatlant érint. Ilyenkor mindig szükségessé válik annak vizsgálata, hogy a több ingatlan tulajdonának megszerzése nőm spekulációs célzattal történt-e; a kártalanítás összegének meghatározásánál ezt a körülményt a bíróság nyomatékosan értékeli. Nőm kétséges ugyanis, hogy az ilyon telektulajdonos kártalanitasa nem lehet egyenlő a tisztességes munkával megszerzett személyi tulajdon kártalanításával,

A NET-határozat iránymutatást ad a jogalkalmazó szerveknek az ilyen viták igazságos és törvényes eldöntésére azzal, hogy kimondja, hogy a kisajátitottnak a tényleges

Jo | '

I l

r i

t - 15 -