1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

189

r -|-2 453 m2 átlagos alapterületű lakások építésével számol. Ennél nagyobb átlagos alapterületű lakások - amelyek további férőhelynövelést tennének lehetővé - épitése lenne szükséges, különös tekintettel a népesedéspolitikai határozatok alapján várható igényekre. /Azonban minden további lakásnégyzetméter- növekedés mintegy 1 %-os lakásár-növekedéssel jár./ Az uj lakások felszereltsége a IV. ötéves tervben elért korszerű szinten marad. Az egyszobás lakások aránya a IV. ötéves tervi várható 8,3 %-ról 5 %-ra csökken /a minigarzon és a nyugdíjasok részére épülő lakásokkal együtt/ a kettő ós ennél többszobás lakások aránya 60 %-ról 80 %-ra nő /12.sz. tábla/. Külön kiemeljük, hogy az V. ötéves tervidőszak sorárt a nagyobb családoknak kedvező 1+2 fél szobás lakások aránya 40 % lesz.

Az 1972-ben épített 53,4 m2 átlagos alapterületű lakások tényleges nyers épitési költsége 278 eFt volt.

A műszaki stb. tényezőkből származó változások költsége - mellyel már az V. ötéves terv indulásakor számolni kell 49 eFt-ra tehető, amellyel a nyers lakásár 1972. évi árszinten 327 eFt.

A nyers lakásépítési költség 49 eFt-os növekedését a felvonó típusváltozás, uj tűzrendészeti előírások, gázrendelet bevezetése, valamint a házgyárak rekonstrukciójáhál származó fejlettebb lakástipus kialakítása stb. okozza.

Az építendő lakások szintszám szerinti megoszlása kivitelezői érdek, valamint városrendezési szempont alapján értékelhető. Költség szempontjából a legkedvezőbb az 1-5 szintes épületek épitése. Ezért a javaslat az, hogy a IV. ötéves tervhez mérten jelentősen több ilyen épületben elhelyezett lakás épüljön. A legdrágább a 11 szint feletti lakás épitése, erre a maximális lehetőség kivitelezési szempontból is mintegy 3000 lakásra van meg. 1