1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

173

r~ —- ■1 A lakásszanáláa csökkentése azt indokolná, hogy fokozottabb mértékű lakásépítésre kerüljön sor a szanálásmentes, illet­ve kevés szanálással járó területeken a korlátozottabb mérté­kű lakásépítés a magas szanálással jóró területeken. A mellé­kelt számítások azt mutatják, hogy az egy lakásra eső épitési költség nagy különbséget nem mutat a szanálásmentes területeken, a szanálással járó lakótelepekhez mérten. Azonban a területek­kel kapcsolatos költség szempontjából előnyösebbnek tűnik a szanálásmentes területeken való lakásépítés. A számításnál fi­gyelembe vettük a szanálási költséget, valamint a lakásépítés miatt jelentkező alapközmű- ós alap-közlekedési költségeket. Utóbbinál azonban nem számolunk a METRÓ-épitési költséggel. A nagy szanálással járó területeken való lakásépítés mellett szól, hogy ezeken a területeken elavult magas felujitási igé­nyű, jórészt komfort nélküli, a többségében egyszobás lakások bontására kerülne sor, amely enyhítené az ingatlankezelés gond­ját. A szanálásmentes területek arányának emelése a mélyépítési kapacitásigényeket fokozná, holott a jelenlegi számítások sze­rint is mélyépítési kapacitáshiánnyal kell számolni. A lakástelepitési koncepció bemutatásánál részletesebben ki- I térünk egyes szanálásmentes, illetve nagy szanálással járó la­kótelepekre, ezek összehasonlitó számításaira. Már itt jelez­zük, hogy a döntési lehetőségeket több tényező - elsősorban az előközmüvesitett szanálásmentes terüüek hiánya - korlá­tozza. A szanálás csökkentése elsősorban a célcsoportos la- r kósépitéseknél mérlegelhető. A 75 ezer célcsoportos lakásnak azonban közel fele átmenő területeken épül. További mintegy 30 %-a 1976/77 években indítandó területekre jut, melyek elő­készítése már előrehaladott stádiumban van, s ezek közül egyes lakótelepek elhagyása időben nem lenne pótolható más tervezett lakótelepekkel való helyettesítéssel. Szanálásmentes, vagy ke­vés szanálással járó területek időbeni előre-ütemezése alap­közmű és alapközlekedési létesítmények megvalósulása szempont­jából jelentene gondot. rí'K ' t I ------------------— , /I ÍJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom