1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
169
■ r~ • i A minőségi változás lényegében a III. és IV. ötéves tervidőszak között következett be 1966-70. évek között. Ugyanis csupán 23 ezer lakás, az összes lakás 39 %-a épült olyan területeken, amelyek mindegyikén 5 év alatt ezernél több lakást termeltek. A xv. ötéves tervidőszakban viszont ez a mennyiség közel háromszoros. A minőségi változást jelzi a feladat bonyolultságának fokozódása is, amely a rekonstrukciós területeken épitendő lakások számának megötszöröződésében jut kifejezésre. Ilyen körülmények között - amikor számos esetben a régi lebontásával is összekötve - városrész nagyságú uj lakónegyedek, korszerű kerületközpontok egész sorát kell létrehozni, nyilvánvalóan nem lehetséges a főváros fejlesztését kizárólagosan az épülő lakások számszerű szemléletére korlátozni. A főváros minden vonatkozásban kimeritett tartalékainak szintjéről indulva a komplex fejlesztési szükségletet az épitendő lakásmennyiség megjelölése csak egyoldalúan jellemezheti. Már a IV. ötéves t terv végrehajtásakor élesen mutatkoznak feszültségek. Ismert, hogy a IV. ötéves tervi fejlesztések gerince a lakásépítés és « ehhez zárkózik fel az uj lakások ellátását szolgáló közmű és közlekedési ágazat fejlesztése. A Tanács szinte valamennyi pénzeszközét 0 cél megvalósitására összpontositja. Tartósan azonban a meglévő közmüvek szintentartásáról még a lakásépítés érdekében sem szabad lemondani. Az uj vagy újjáépített lakónegyedek kisebbszámu lakossága érdekében szükséges fejlesztés lényegében a város más területén élő nagyobb tömegű lakosság "terhére" történne. Erre figyelmeztettek a növekvő gyakoriságú vízhiányok, csőtörések, csatorna-beszakadások, stb. Ez a tendencia tervszerű beavatkozás következtében zömében megállításra került, amikor a központi szervek jelentős többlettámogatásban részesítették a tanácsot. A IV. ötéves tervidőszak gyorsabb ütemü lakástermelése ellenére a mennyiségi lakáshiány a fővárosban 1975*végén még mindig legnagyobb lesz az országban. 1976-80 közötti években 110 ezer lakás építését és kereken 40 ezer bontását véve számításba, 1980 végére - a lakásfejlesztési terv befejezése után - még mindig csak enyhül a mennyiségi lakáshiány, de meg nem oldódik. // C\ /b J í ! ,
