1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
14
r~ i- 9 Az üzérkedés miatt jogerősen elítéltek száma 1973- Lan észrevehetően csökkent /124-70/, az ügyek elbírálása azonban nehezebbé váltó Jellemző elkövetési mód lett, hogy egyes személyek helyett csoportok, egy-egy gazdálkodási egység tagjai vagy alkalmazottai a gazdálkodó szerv leple alatt, sőt maga a gazdálkodó egység folytatja az üzérkedést megvalósító tevékenységet. A cél minden esetben a meg nem engedett haszon, akár az egyéni, akár a csoportérdek előtérbe helyezésével. Egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet például önálló tervező részleget alakított, és tervező intézetektől több millió forintot kitevő tervezői díjjal járó tervek elkészítését vállalta. Mivel azonban tervezésre jogosult tagjai, alkalmazottai nem voltak - a tervező részleg három személyből állt -, a terveket a kikötött tervezői dij meghatározott százalékának átengedése ellenében raagánszervezőkkel mint alvállalkozókkal készíttette el. A tsz jogtalan bevétele több százezer forintot tett lei, de nagy összegű '•raun- leabór"-hez jutott a tervező részleg három dolgozója is. Hasonló körülmények között vállalt fuvarozást az egyik ktsz, amelynek még gépkocsijai sem voltak a lebonyolításhoz. Az ilyen súlyos visszaéléseket megkönnyíti, leleplezésüket megnehezíti, hogy a felügyeleti szervek - feltehetően megfelelő szakemberek hiányában - nem képesek kellő ellenőrzés gyakorlására. Bíróságaink 3-5 évi szabadságvesztések kiszabásával ós , a jogszabályban megengedett vagyoni hátrányok alkalmazásával törekednek az ilyen harácsoló, élősdi szemléletből fakadó bűncselekmények megelőzésére, A vásárlók megkárosítása miatt a bírósághoz érkező ü- gyek sem számban, sem súlyban nem mutatnak emelkedést. Sőt a jogerősen elítéltek száma az 1971, évi 52-vel szemben 1973-ban 13-ra csökkent. Vádemelésre rendszerint a miatt kerül sor, hogy a tüzelőanyagszállitók hamis méréssel jutnak többlethez, amit eladnak, olykor magának a becsapott i /h |!1§ ll I i »
