1974. március 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
r , i j 1/ A gyermekóleÍmezes kapacitáshelyzetej a/ A Gyermek eleÍme z és i Vállalat étkeztetési feladatai - a gyermekes anyák foglalkoztatottságának növelésével - az elmúlt 10 év alatt 40 %-ke.l emelkedett Ezzel szemben a vállalat főzési kapacitásának növekedése 1E %-ot ért cl. Az előállt súlyos helyzet főbb jellemzőit és okait a következőkben foglaljuk üssse: % A vállalat főzési kapacitásának 1/3-a a múlt örökségeként átvett, korszerűtlen, rendkivül leromlott, túlterhelt és emiatt egészségügyi engedélyekkel sem rendelkező konyhákból áll. A viszonylag korszerű főzőkonyhák egy részének leterheltsége is meghaladja az egészségügyi szervek által engedélyezett mértéket. Az együttes főzési kapacitáson belül évről-évre nő a kis- kapacitású ós emiatt gazdaságtalanul üzemelő iskolai főző- és befejező konyhák aránya. A fennálló kapacitási helyzetben az étkezési létszámot korlátozni kell a napközis és tanulószobás gyermekek részére, de igy is állandóan nő az engedély nélküli túlfőzés, A meglévő kapacitás túlzott leterheltsége mellett gondolni I i sem lehet az általános iskolai tanulók korcsoportok szerinti differenciált étkeztetésére, ami már ma is egyre feszi% több követelmóny. ; VteYkY: I b/ A Gyermekélelmezési Vállalat főzési kapacitása két irányú * fejlesztés eredményeként jött létre,- az iskolai főzőkonyhák /befejező konyhák/, melyek együttes főzési adagszáma a tervidőszak utolsó évében 21 ezer napi adagot tett ki /22,8 %/,- a vállalat báziskonyhái napi 72 ezer együttes főzési adag- számmal /T7,2 %/. ■ Az iskolai főzőkonyhák kapacitás kihasználtsága 91,6 % volt. Ezzel szemben a vállalat báziskonyháiban 14 400 adag/ nap kapacitáson falüli túlfozós állt elő, m 7° BÍR r !
