1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
910
I - 1 fogadjuk el az 1973. január 1-én fennálló felujitási hátralék durván becsülhető értékeként. A becslés hibahatárainak bizonytalansága azt nem zárja ki, hogy a hátralék a valóságban a 20 milliárd forintot'is elérheti. Nem valószinü, hogy a felujitási hátralék a becsült átlagértéknél kisebb lenne, rnert a becsléseknél alkalmazott módszerek inkább a végeredmény csök- r kentésének irányában hatottak. A felujitási elmaradás pontosabb mértékének*megállapításával - dinamikájának egyidejű figyelembevételével - javasoljuk tudományos igényű kutatás keretében foglalkozni, mert jelenleg a felujitási elmaradás mérésére nem áll rendelkezésre objektív tájékozódást biztcs itó módszer. Ennélfogva kénytelenek vagyunk fa megállapítani, hogy azok a számok, amelyek az épületállomány felujitási elmaradásának mértékét jelezve ma köztudatban vannak vagy kényszerű becsléssel megállapitásra kerültek, csupán meg nem becsülhető hibával érzékeltetik a vélt valóságot. b/ Kivonat Balló Ödön tudományos főmunkatárs szakértői jelentéséből: /1973.XJ5./ Az ingatlankezeléssel kapcsolatos vizsgálatoknak egy jelentős része a felujitási hátralék nagyságrendjének becslésére irányul. A kérdés részletes elemzése során az alábbi képet kapjuk: ró - Az erősen leromlott műszaki állagú épületekben lévő bérlemények, lakások fenntartása még jelentős anyagi áldozatokkal is csak a korszerűtlen - ós funkcionálisan csak korlátozottan korszerűsíthető -, általában , komfortnélküli szubstandard lakásállomány stabilizálására alkalmas. Ha ezeket az egyre növekvő költségigényű beavatkozásokat tudatosan megtakarítjuk, az épületek megsemmisülnek. Ez esetben csupán két választási lehetőség maradj- a fennmaradt lakásállomány kihasználtságát fokozni, pl. társbérletek létesítésével, ez esetben az egy lakásra eső lakosságszám növekszik, aminek társadal- | mi, politikai következményei nem kivánatosan messzire vezetnének, \ W • ' _ _
