1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
II" i . - 24 tosltja. Ezen felül a gyakorlatban az alap terhére un. központi feladatok /: amelyek részletezését a 7.sz. melléklet tartalmazza :/ finanszírozására pl. 1972-1973. években kb 500 millió Ft-ot - a lakóházjavitási alap közel 1/3-át - volt szükséges fordítani, ami az eredeti célkitűzésű forrás részbeni más irányú felhasználását eredményezi. Megállapítható tehát, hogy az az alapvető célkitűzés, amely a meglévő viszonylag jó karban lévő lakóépületek állagvédelmi és a felujitási hátralékok csökkentését irányozza elő nem valósul meg, sőt lakóházjavitási elégtelenség miatt a felújítási lemaradás tovább fokozódik. Az épületjavitásokra igénybevehető kivitelezői kapacitás a korábbi években közismerten kevés volt. A tanácsi építőipar IV.Ötéves tervi központi támogatósra is épülő erőteljes fejlesztése eredményeként e sajátos felújító profil mintegy 40-50 /ó-os kapacitás növekedése, valamint a szövetkezeti és állami épitőipar kapacitása egy részének az épület felujitási tevékenységbe való bevonása, ezen felül az ingatlankezelési szervezet saját építőipari kapacitásának fejlesztése jelentős kapacitás bővülést eredményezett. így a lakóépületek felújításának növelésének műszaki feltételei lényegesen kedvezőbbekké váltak. 312. Lakóházjavitási alap évenkénti nagyságrendjét a 8.sz. mellékletben mutatjuk be. A táblázatban szereplő összegek két forrósból egészülnek ki:- a szervezet lakbórbevételei lakóházjavitásra fordítható részének rendszeres költségvetési juttatás utján történő kiegészítése,- évenkénti rendkívüli juttatás, amelynek mérve 120-140 millió Ft/év és döntően a felmerült rendkívüli feladatok elvégeztetésének részbeni fedezetét szolgálja. Az évenként rendelkezésre álló lakóházjavitási alap nagyjából azonos összegű. A keret megállapításánál eredeti 3X ’l . ! I
