1974. február 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
2. A SZENNYVÍZELVEZETÉS JELENLEGI HELYZETE A FŐVÁROSBAN. A főváros csatornázásának helyzete az egyes területeken meglehetősen eltérő képet mutat. Ennek okai a főváros történeti múltjában keresendők. Jellemző sajátossága a mai peremkerliletek viszonylagos - egyes esetekben kirivó - elmaradottsága a belső városrészekkel szemben, de szembeötlő a különbség a pesti és budai oldal között is. Mig a pesti oldalon a város belterületén a Duna partján végighúzódó főgyűjtő csatorna összegyűjti és a város alá vezeti le a szenny- és csapadékvizeket, a budai oldalon számos kitorkolás van, melyek közvetlenül szennyezik a folyam belterületi szakaszát. 1969-es statisztikai adatok szerint a főváros összes lakásainak 76,4 %-a van csatornával ellátva. A belső kerületek ellátottsága 97 %, a külső kerületeké 31,4 %. A legkisebb az ellátottság a XVII. kerületben: 0,7 %. A főváros mintegy 52 ezer ha területéből kb. 24 ezer ha számit belterületnek, melynek kb. 40 %-a tekinthető csatornázottnak. A kevésbé csatornázott területek általában azok a peremkerületek, melyeket 1950-ben csatoltak a fővároshoz. A főváros jelenlegi csatornahálózata a pesti oldalon három önálló rendszerre oszlik. Az angyalföldi szivattyútelepre gravitál Újpest, Rákospalota, Angyalföld és Zugló csatornahálózata, ide kerül továbbá a XVI. és XVII. | " kerület csekély részben csatornázott területének szennyvize. X ÍZ--------—J í l- 3 -
