1974. február 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
i r i ' - lo A műszeres élettani vizsgálatok, melyből évente több tízezret végez a KÖJÁL, választ adnak olyan kérdésekre, hogyan hat a végzett munka, valamint a munkakörnyezet a dolgozókra. A dolgozók egészségvédelmének érdekében szoros együttműködés alakult ki az üzemegészségüggyel foglalkozó közegészségügyi szakemberek és üzemorvosok között. Az üzemorvosok az alapellátáson túl végzik a dolgozók rendszeres időszakos orvosi vizsgálatát és közremüködnek üzemükben a munka- egészségügyi hiányosságok feltárásában. A fővárosi üzemek fejlődése, az uj gazdasági irányitás rendszere kedvez a munkaegészségügy fejlődésének, azonban az elért eredmények mellett még számos tonnivaló van. Megfelelő intézkedéssel tovább kell csökkenteni a foglalkozási ártalmak számát, fokozott figyelmet kell fordítani a zajártalmak kiküszöbölésére, valamint hatékonyabban kell biztositani a zajártalmat szenvedők egészségügyi gondozását. Járványüg.y A megelőzés egyik alapvetően fontos területe. A heveny fertőző megbetegedések alakulásában tükröződő eredménye a nemzetközi adatokkal összeha- sonlitva is kielégitőek. A vérhas és a járványos májgyulladás kivételével minden fertőző betegség leküzdésében jelentős előrehaladás történt. A tífusz és paratifusz előfordulása az elmúlt lo évben - az országos adatokkal megegyezően - a felére esett vissza. A vérhas megbetegedések száma viszoht a fővárosban az országoshoz viszonyítva rosszabb képet mutat, amit részben a bejelentési fegyelem magasabb szintjével lehet magyarázni. A fertőző gyomor bélmegbetegedésekkel jelentősen emelkedett a Salmonella fertőzések száma. A járványos májgyulladások száma mind országosan, mind a főváros területén magas. A környező államok közül csupán Ausztria és Csehszlovákia arányszámai jobbak. Sok olyan fertőző megbetegedés, amely néhány évtizede, vagy éve tömegesen fordult elő, napjainkban eltűnt, vagy jelentősen visszaszorult. ÜLL_-------------_J rí