1974. január 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
124
Ilyen mértékben tisztességtelen haszonhoz jutott a szövetkezet, megkárosítva a belföldi fogyasztókat. Ezen túlmenően vizsgálta árhatóságunk a szövetkezet árve- téseiben számításba vett aryagfelhasználás! mutatókat, az egyes termékek árvetés szerinti és tényleges anyagfelhasználási adatait. Megállapítható volt, hogy a szövetkezet több termékénél lényegesen magasabb mértékű anyaghányadét állított kalkulációjába, mint amennyi műszakilag indokolt v^lt, s mint amennyi ténylegesen felhasználásra is került. Ugyanakkor a szövetkezet a kalkulációban megállapított anyagszükséglettel alakította ki termelői árát. Példaként megemlítjük, hogy a 12.623/p. cikkszámu női télikabátoknál a kalkulált 2,60 m anyagszükséglettel szemben a tényleges anyagfelhasználás 2,428 m v^lt. Ugyanigy a 12,600/p. cikkszámu női télikabátoknál 2,37 m kalkulált szükséglettel szemben 2,13 m volt a tényleges anyagfelhasználás. Ugyanilyen jellegű eltéréseket lehet megállapítani sok, más terméknél is, A szövetkezet ezzel a magatartásával megsértette a már i- dézett utasitás 6. §. /I/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Köteles lett volna ugyanis a ténylegesen fölmerülő anyagköltségeket számításba venni a termék árvetésének összeállításánál. Az anyagköltség megtakarításának összegszerűségi megállapításánál az árhatósági vizsgálat figyelembe vette az állami textilruházati ipar, továbbá a szövetkezeti ipar területén jelentkező átlagos anyagmegtakaritási hányadokat. Ennek megfelelően állapította meg, hogy a Minta Nőiszabó Szövetkezetnél 5 %-os anyagmegtakaritás indokolt. Ténylegesen a szövetkezet 7,8 %-os anyagmegtakaritást ért el. Ezért az k_ tó _1 1 I I ‘ c - a rí
