1974. január 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
127
fc I fc j tassunk akkor tárgyalást az OTP-vel úgy, hogy a II. emeletre, mert csak arról lehet szó. Vállalja-e, hogy a II. emeletre tesz egy OTP. irodát? Erről is nyilatkozzék két-három nap alatt, mert I ezzel se várunk, és akkor egy szinttel kevesebb lakás lesz. De ’ i csak akkor, ha megfizeti a ráeső költségeket. Mert különben la! kásokat kell épiteni. A mi zsebünkre nem ópithet’ irodákat az I OTP. ' Foglaljunk állást abban, hogy már a tervezést úgy kell csinálni, hogy semmiféle luxus nem lehet. Csak lakótelepi szinten lehet építeni: szekrények, csempék, beépitett bútor, fürdőkád, vízcsapok. Lakótelepi szinten, és egy darabbal sem lehet többet felrakni. Előre megmondom, hogy megint kezdődik a harc: lakások a Váci utcában, jönnek-mennek majd, hogy kik kapájának lakást. A belső berendezés szempontjából lakótelepi szinten! Akinek majd luxus tapétára lesz szüksége, megcsináltathatja sa- l ját pénzen. De nem e. fővárosén. Ezt előre ki kell kötni. Csak 1 igy szabad épiteni. I | A másik dolog: Javasolom, hogy ne fogadjuk el, hogy 65o i négyzetméteren ipari üzera legyen, mert egy szabóság: egy műhely. Üzletet kell odavinni. Nyilt ái’usitási üzletet. Ila egyszei* azt mondjuk, hogy a Belvárosban luxuscélokat szolgálunk. Ki megy a Belvárosban szabóságba? A nagypénzüek. tf Csikesz Józsefné: A szabóságnak egy szalonja nem műhely. :iL—.— ______________________ j Imim—«m I . ró í' 1- 4CP/a -
