1973. december 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

113

\

‘- 11 Most e területeket külön elővettük, hozzá tettük azokat, amelyeket a különböző eljárásokban kaptunk, vagy amelyeket f' még reálisnak látszött megvizsgálni. A szakigazgatási szer- j

vek a saját fennhatóságuk alá tartozó irodákba vitték el és azok a tervező irodák készítették féléven keresztül ezeket a számításokat teljes részletességgel. Tehát a közlekedési, rnélyépitési számításokat az a FŐMTERV végezte, amely összes nagy beruházásaink kiviteli tervezését is végzi. Természetesen az elektromos hálózat tervezésénél más irodákat is be kel- lett vonni. A szanálások számításainál pedig a HKI-t vontuk be éo mindenütt az illetékeseket. Ez tehát a tervező irodáknak igen alapos munkájával szerzett számadatok összesítése.

Mi a különbség, amikor becslés vagy tanulmányt mondunk? Némely területen már elkészült beruházási program volt, egészen konkrét, a többi helyen, ahol mm volt, oda irtuk, hogy becslés. Azok becsülték, akik az utóbbi 5-lo évben Budapest valamennyi ilyen jellegű építkezésének tervezését végezték. Ezekben nekünk feltétlenül meg kell bizni, legalább abban, ami az arányokat mutatja. Nem feltétlenül kell megbízni az ár3zintben, mert az árszintet mi nem tudjuk, nem a mi asztalunk, csak azt tudjuk, hogy ez a mostani, ill. félévvel ezelőtti árszinten készült. Ha az árszint változik, akkor változik a végösszeg, de az arányok nem változnál: mindaddig, amig nincs változás a számítás rendszerében. Sarkos zárójelben szeretném megjegpzni, itt volna az idő, hogy ebben io történjél: változás, mert jelenlegi számítási rendszerünk olyan furcsa dolgokat tartalmaz,

I I . fi—

fi

I