1973. december 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
111
■ ' • té . ' T ' ! !: "‘H HAte . v é i- 9/c Ami a magánerős lakásépítések csekély arányát illeti, arra az a válaszunk, hogy mi nem a magánerős vagy az állami lakásépítés szerint osztottuk el a területeket, hanem technológia szerint* Az 5* oldalon mi Au tulajdonképpen úgy értelmezzük a dolgot, hogy házgyári technológiával építhető 65 000 lakás, BULAV technológiával 10 000 lakás, tehát állami eszközökkel koncentráltan összesKen 75 000 lakás. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy osak 75*25 arányban építhetünk lakásokat az anyagi fedezet szempontjából, hanem azt, hogy csak ennyi lakást tudunk épiteni a meglévő kapacitások felhasználásával# Ha a magánerős lakásokból többet "piték, mint 25 000-et, akkor ez olyan formában történhetne, hogy az államilag koncentráltan tervezett nagy lakótelepek bizonyos blokkjait vagy egyes lakótelepet magánerős konstrukcióban finanszíroznánk* Mi tehát technológia szerint osztottuk szét az egészet és nem az anyagL konstrukció szerint. Szépvölgyi elvtárs kérdéseire válaszolva közlöm, hogy a kapacitás a vállalatokkal, a FŐBER-rel egyeztetve lett. A vállalatokkal való egyeztetést végig a FŐBER végezte és teljesen megnyugtató mértékben, az egész mind a BULAV-val, mind a 45. sz# vállalattal egyeztetve van. A terv jóváhagyása során néhány kisebb vita merült fel, a 45. sz# vállalat jobban szeretne olyan telepeket épiteni, amelyeket mi a BULAV-nak adtunk ki és forditva, de ez nem a lakások számával, hanem a városon keresztül való szállítási problémákkal magyarázható* A 100 000 és a Sik 110 000 lakás közti különbség oka rendkivül egyszerű, A 10 000 lakás* köteles tartalék. Ugyanis, ha mi előkészítünk 100 000 lakást, lehetetlen, hogy ne jöjjön közbe valahol valami nehézség. Ha 100 000 lakást akarunk épiI I.M \ ' . — ' 1 1 1 1 i
