1973. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

101

1 *

■■'■'0^9 » r. "ra-- „S&g*

I

rá _ 8 - í

fenntartásához, javításához ós karbantartásához, ha az a forgalom elterelésével nem jár. A kezdéssel, burkolatbontással kapcsolatos ren- - ______________fjftllfpyp.gpic yrroyifronr) ^ munkákrs is_vonstko znsk, mezekre a - 6. §.-ban foglaltak az irányadók.

(4) Azok a sífelvonók, melyeknek beépitett, tartósan rögzített szerkezete nincs, ideiglenes jelleggel előre meg ne határozott nyomvonalon üzemelnek, nem minősülnek vasúti létesítménynek. Azok engedély nélkül létesíthetők, üzemeltetésük azonban engedélyhez kötött.

(5) Tanácsi közutak közül a főutak és a vasút szintbeni keresztezésére

^ elvi engedélyt kell kérni. Az elvi engedély megszerzése a saját használatú vasút és a helyi körforgalmi vasutak közül csak a földalatti és az elővárosi vasút épitése során szükséges,

(6) A vasúti alaplétesitmény engedélyezési tervdokumentációjának tartalmaznia kell a melléklétesítmények, tartozékok terveit is. Ha a mellék- létesítmények engedélyezését külön kérik, minden olyan adat közlendő, amely az alap- és melléklétesítmények összhangjának megítéléséhez szükséges. Melléklétesítmények, vasúti tartozékok, vagy műtárgyak csak akkor engedélyezhetek, ha az alaplétesitmény már megépült, vagy engedélyezése megtörtént.

(7) A vasutak engedélyezési eljárásában és a helyszini bejáráson a 3.sz. mellékletben megadott szakhatóságok működnek közre.

I

i

(8 ) A hatósági előírások betartásáért a tervező felelős, arról nyilatkozni köteles.

(9) Épitési engedélyt csak az építtető kaphat, ezért tartozik az épitési engedély iránti kérelmet benyújtani és a tervmüve letet - egyetértése igazolásául - láttamozni. Ha az építtető nem azonos az üzemeltetővel, annak egyetértő nyilatkozatát csatolni köteles.

*

A kérelem tartalmazza;- az előzetes elvi engedélyeket,- az engedélyezési tervet, 1

8 .

i

L