1973. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
- -HHte • ■ -!» ff í ITS FŐVÁROSI TANÁCS $ ELNÖKHELYETTESE i A CENTENÁRIUMI TANÁCSÜLÉS BESZÉD-TERVEZETE T1 szto .1t Tanácsü lés ! Kedves Vendégeink! Az 1872 decemberi törvény a..apján egyesitett Pest, Buda és abuda közös tanácsa, Budapest közigazgatása 1873• november 17--én, ma száz éve kezdte meg működését egyúttal ebben a napban jelölve meg Budapest Főváros születésnapját.. Az esemény centenáriuma nagy ünnepe mind annyiunknak, akik a mai Budapest, a szocialista Magyarország fővárosa épitésén, formálásán, lakosságának boldogulásán fáradozunk. Ünnepe a budapesti embernek ée ünnepe az egész országnak. A városegyesités régóta kialakult tényt szentesitett. A testvérvárosok a magyar közvéleményben régóta egy várost jelentettek, Pest a múlt század eleje óta a nemzet legjobb erőinek gyülekező helye, a haladásnak és függetlenségnek központja, szervezője és legfőbb küzdő tere volt. 1849-ben Kossuth kormányának rendelete a városegyesítést már kimondta. A Habsburg gyarmatosító politika még csaknem negyed századon át a megvalósulásnak útját állta: nem akarta, hogy Beccsel szemben, ós éppen a rebellis Pesten uj központ alakulhasson ki, A városegyesités ténye tehát régi nemzeti óhaj betelje- g sülése volt és győzelmi állomás függetlenségi harcainkban. Kompromisszumos győzelem, minthogy az I867-es kiegyezés alapján született meg. Mi ma, 100 év múltán, mégis egyértelműen ünnepelhetjük az eseménynek a történelemben igazolt, máig szerencsésen ható eredményeit. A városegyesités nyitotta meg annak lehetőségét, hogy az elmaradott, félfeudális országban modern, európai szinvonalu nagyváros, az akkori Délkelct-Európa legjelentősebb termeI I té | I I ^ : •I » , . tt-------------- I-------------X— *•* ■« *
