1973. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
291
I G fl konyha nélküli egyetlen szobában, 20 000 pinceiakácban; hogy az összlakosság egynegyede hat-hctcdnagával élt 20-25 négyzetméternyi lakóterületen; c hogy ez a két szó, amo..yro ma döbbenten figyelünk fel, amikor József Attila Hazám" cimü versét halljuk: "háltak az uccán" , ■- 1937-bon nagyon közönségéé, nagyon megszokott látványt jelölt. Budapestnek ma is legsúlyosabb gondja a lakáshiány. Érthető is ez abban a városban, ahová 20 év alatt 400 000 ember költözött fel, s ahol a múltból örökölt lakásállomány is nagyrészt korszerűtlen, bontásra érett volt. Legnagyobb gondunk, de mog fogjuk oldani. 1961 és 70 között 120 000 uj lakás épült. Negyed-millió ember költözhetett korszerű uj otthon- i ba. Ebbon az ötéves tervbon 80 000 lakásban további, csaknem 200 000 embernek adunlc otthon. A felszabadult Budapest 28 éve még emberélettel mérve som olyan nagy idő, mégis ogy sor olyan emlékre utalhatunk a változások kapcsán, amelyek egy mai fiatal számára szinte legendás messzeségben ködlenck. Hol van már a fővárost egykor oly melyen sújtó munkanélküliség? Hol az éhezés, a nyomor, a létbizonytalanság? Megszűnt a főváros népét megtizedelő tüdőbaj, emuit az az idő, amikor budapestiek tízezrei nem juthattak orvoshoz, kórház]-ez. ro Amikor tehetséges és nagyrahivatott munká egye rmok ok nem tanulhattak tovább, mórt non volt helyük a költséges középiskolákban és a "királyi" felsőoktatási intézményekben. A kultúra és a művészet fellegvárai:n színházak, az Opera, „t a konc ont termek, a képtárak, a könyvtárak és a muzcumolc ma már nőm szüle vagyoni vagy szellemi elit kiváltsága többé. Megszűnt a társadalmi bázisa a város és a falu szembeállító • 4 ' ! sasának. l' í I I ______ té [ ^ 1 [ • - - • ' ' F999 st*
