1973. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
250
--------------------------------------fi— f ’ rá í> i 'J ■ •- 74/ a társ. Gondolom, hogy az 1974-75-ös felfutásra jfauifita utalt. Ezt az anyagunk sajnos nem tünteti fel, hogy az Európa szálló 1974.április 1-An Hp be, tehát még csak három negyedév van figyelembe véve, természetesen 1975-ben már az egész év, emiatt nő a bértömeg is. A szorzók és egyéb feltételek jóvá lettek hagyva, a tárgyalások során mindez terraészetesőn tisztázást nyert, a pénzügyminisztérium illetékes főosztályától az egyetértő levél itt van. Miért csökkent a 10,5 millió forint nyereség 1,9 millió forintra? Legyen szabad elmondanom, hogy itt egy alapvető konstrukciós változás van, nem mindegy, hogy költségvetési szervről vagy vállalatról beszélünk. A költségvetési szervek ugyanis bruttó rendszerben dolgoznak, tehát egyszer elszámolják az összes bevételüket, utána külön elszámolják® a kiadást. Ez esetben a kettő különbsége jelent 10,3 millió forintot, de a költségvetési szex'veket nem terheli számos olyan kiadás, mint az eszközlekötési járulék, a nyereségadó és igy tovább, ennek következtében itt a bevétel As a kiadás külön- bözete tartalmilag teljesen eltérő. Vállalattá szervezés esetén belépnek mindazok a vállalati szabályozok, amelyeknek alapján a vállalatnak eszközlekötési járulékot kell elszámolnia, értékcsökkenési leírást kell eszközölnie, nyereségadót kell fizetnie. Henz János: A 10 millió forintos nyereség tehát megvan, csak máshol jelentkezik? Lr. Kovács Gyula: így van! Végső soron azt lehet mondani, a részletes számítások azt mutatják, hogy ha összevetjük, hogy a vállalat mit fizet be a költségvetésbe és 450 l — - - - - - ---£
