1973. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

» I

i

ff 8

gyógykezelés miatt volt távol lakásától és az orvosszakértő véleménye szerint a gyógykezelés eredményeként a bérlő állapotában jelentős javulás állott be, további intézeti kezelése nem szükséges. Az intézetben osak azért tartották vissza, mert az igénybevétel miatt lakását elvesztett©, s ilyon körülmények között elbocsátása szociális okok miatt nem volt célszerű,

d/ A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a szabadságvesztésbüntetését töltő bérlő tanácsi bérlakását - megfelelő feltételek meglétében - igénybe vegyék.

Az uj jogszabály hatálybalépése óta osak egy ilyen per indult, igy a jogalkalmazás értékelésére e vonatkozásban nincs megfelelő alap,

e/ A biróság Ítélkezési gyakorlatából kitünőleg az államigazgatási hatóságok ig>,n nagy gondot fordítanak az úgynevezett vdAiányi jogok helyes eldöntésére, vagyis gondosan vizsgálják, van-e olyan személy, akinek részére való kiutalást a jogszabály kötelezően előírja, A biróság által tárgyalt perek jelentős része ezekkel a jogvitákkal kaposolatos. E perekben az államigazgatási jogkör pontos meghatározása sem könnyű. Eszel összefüggésben a Fővárosi Biróság az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében több határozatban elvi szempontból is meghatározta a követendő eljárást, így pl, ha a megüresedett társbérleti lakrészre azonos sorrendben jogosult több társbérlő van, a lakásügyi hatóság jogosult mérlegelési fe

joga alapján eldönteni, hogy melyikük részére utalja ki a megüresedett lakrészt. Ha azonban a megüresedett társ— bérleti lakrész nem külön bejáratú, az ilyen lakrészt - kérelmére - az érdekeltnek,vagyis a szomszédos társbérlőnek kell kiutalni. Ennek a várományi jognak a fennállását Ítélettel kell eldönteni.

Az Ítélkezési gyakorlat szerint a várományi jog megsértését jelenti as is, amikor a tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű l

V

• . mm

ro

»