1973. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
60
| — . 1 i ^ ra 2 szintű előirányzatokat. A középtávú tervekben megfogalmazott célkitűzések alapján éve3 tervet, illetve termelési programot készítettek. A felügyeleti és érdekvédelmi szervek 1971, évtől kezdődő* en, évente értékelték az előző évek teljesítményeit és elemezték, hogy a szövetkezeti ipar a tervcéloknak megfelelően járult hozzá a legfontosabb gazdasági feladatok megvalósításához és a fejlődés milyen mértékben tért el az előirányzattól, A meghatározott gazdasági feladatok érdekében a tevékenységben érvényesülő tendenciák erősítése mellett rámutattak azokra a területekre, ahol a fejlődés nem kielégit ő. Miután a céltudatos termelési irányitási tevékenység meghatározott tervek, elképzelések szerint mehet végbe, szükséges mérni, hogy a tervek végrehajtása kapósán az eredményeket mi- i lyen tényezők, hogyan befolyásolják. A középtávú és éves tervezés igen lényeges eszköz a bizonytalanság csökkentésére, de a legjobb terv sem képes a gazdasági élet hullámzásaiból adódó, minden tényező maradéktalan kiszűrésére. Ennek figyelembe vételével megállapítható, hogy a középtávú tervek készítése során még mindig hiányzik a piaci információ, illetve a tevékenység és a piaci igények összehangoltsága. A vizsgált időszakban az átlagos növekedési ütem a főbb tervfejezetek vonatkozásában hullámzó teljesítményt mutat. Budapesti összes egység tényadataiban, különösen az épitőipari, lakáskarbantartással foglalkozó ipari szövetkezeteknél jelentkezik, mert 1972, évben termelésük mindössze o,cj %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, mig 1971-ben 5,2 %-os növekedést értek el az 197?. évihez képest. Hasonlóan csökkenés tapasztalható a textilruházati és a fafeldolgozó szövetkezetekben is, ahol az utóbbinak a termelési volumene a bázis színvonalat sem érte el. Ez arra vezethető vissza, hogy a szövetkezetek a kitűzött oélok éa az elért eredmények stabilitását nem mindig tudják biztosítani, mert a termékeikkel szemben .támasztott piaci igényekhez csak rövid tévőn képesek alkalmazkodni.Ez azt is jelenti, hogy nem tudják felmérni hosszabb távra a piac várható alakulását. A hiányt nem mindig ellensúlyozza az üzem nagysága, az a kis és középüzemi előny, amely a piaci viszonyokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodó képességben jelentkezhet, F/4245/1973. i ' (P I . , ————11 11,1 ■""I * — ‘ 1 I fc1 I é
