1973. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
180
I | fl ■J- 38 pontosan az, hogy olyan orvosok is megkérdőjelezik a rendelettervezet jogosságét, akik körábban a főorvosok ilyen értelmű privilegizált helyzete ellen nem egy helyütt szólaltak fel és tiltakoztak. Hogy ennek mi az oka, erre eddig nem találtam magyarázatot, pedig sok orvossal beszeltem. n rendelettervezet tárgyilagos, mert a jelenlegi viszonyokat tükrözi és azt a bonyolult helyzetet, amely nz egészségügy! struktúrában jelentkezik, amelynek jzsk csak [ e&y része a beutalási kérdés. Nem véletlenül tettem fel azt a kérdést, hogy nem lenne-e helyes a törvényre hivatkozni. Praktikusan arról van szó, hogy hozzáférhetővé tegyük az egészségügyi ellátást. Nem kétséges, hogy ennek van etikai, sőt korrupciós vonzata is, és ezt a tervezet nagyon határozottan megkülönbözteti, mert az etikai vonal összefügg az ágyhelyzet tel, a beutalási lehetőségekkel, a korrupcióval még inkább. Ha azt mondanánk, hogy bizonyos értelemben a korrupciót fékezi az uj tervezet, akkor ennek a hangsulyozá sa véleményem szerint helyes, de nem helyes az etikai oldalát külön kiemelni, mert hiszen a közvélemény etika alatt elsősorban a korrupciót érti. Az etika nem függ össze a korrupcióval, a korrupció meghatározott viszonyok következménye. Az etika egy másik viszonylatot Is tükröz, elsősorban az orvosok, kórházak, rendelőintézetek dolgozóinak egymás közötti viszonyát, az ellátásra szorulókkal való kapcsolatukat. Ez a kapcsolat pedig több, mint ez az 5 vagy 10 %. Ha igaz az távlatilag, hogy vezető kórházaink felszerelt«• ségéneK^ ellátási xxk szintjének, műszerezettségének jobbt nak kell lennie, mint a kisebb,kerületi kórházakénak, abban az esetben a speciális /fo _ to I bi
