1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
685
- — - . - - ■ X-* « ■ -u?.í> I í * ni és az egyes §-okhoz a tanácsrendelet speciális rendelkezéseit kapcsolni egységes szerkezetben. 2,/ Az egyes részletszabályok tartalmát illetően - a teljesség igénye nélkül - a következőkre hivom fel a figyelmüket, e/ A R. 22, §-a a sírhelyek meghatározott ideig történő használatát biztosítja. A/ állampolgárok és a tanács végrehajtó bizottsága által alapított szervezet /a Fővárosi Temetkezési Vállalat/ között létrejött megbízás jellegű kötelmi jogviszonyhoz azonban a R. sem fűz tulajdonjogot keletkeztető hatást. Mivel a / kötelem tartalmánál fogva szó sem lehet a sírhelyek személyi tulajdonba kerüléséről, ezért nyilvánvaló, hogy az állampolgár /aki a használati dijat oefizette, , illetőleg akinek a javára befizették/ a temetési jogviszonyból eredően csak a PtK. 1G3 §-ában foglaltakhoz hasonló jogokat gyakorolhat, éspedig abban a keretben, amit a R. megenged. Ebből következik, hogy a csak túlajdonhoz kapcsolódó jogoknak /rendelkezés: adásvétel, csere, végrendelkezés/ az állampolgár r szóról való gyakorlása kizárt. Így a tervezet 4. § /2/ bekezdése - véleményem szerint — felesleges rendelkezést tartalmaz, A tervezet itt felhívott jogszabályhelye önmagában is ellentmondásos, A temetési jogviszony jogosítottja ugyanis a kizárólag csak tulajdonos által gyakorolható jogokkal nem élhet. Mivel azonban a használat kérdésében rendelkezhet, téves annak rögzítése, hogy "a .eme tkezésre használt helyek ....... más jogügylet tárgyai sem lehetnek." Helyesebb lenne a tervezetben azt rögzíteni, hogy a temetkezési helyek használatára - a R-ben meghatározott keretekben - a Polgári Törvénykönyv 163, §-ának rendelkezései az irányadók. • b/ Az előbbiekből következően - álláspontom szerint - helytelen a tervezetnek a jogosított elnevezésére vonatkozó szóhasználata. Így a tervezet 9 § /2/ és további bekezdései is a sírbolt birtokosáról beszélnek. Ez nincs összhangban a R 29 § /4/ bekezdésében foglaltakkal sem. A R. a jogosítottat egyetlen kifejezéssel, létesítőként jelöli. Kimondja pl., hogy a síremlékek helyreállításáról a létesítő köteles gondoskodni, A birtokos szót azonban nem használja. E szó alkalmazása a tervezetben felesleges komplikációhoz vezet. 60 1 ft- —
