1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
204
—**■• , — re* 0 I- 3 A gödörképzés nagyteljesítményű földmunkagépekkel történik, ; lerakási technológia aaonos a jelenlegivel. Ez a megoldás o, gy munkaigényü, mert a humuszréteget le kell szedni, külön deponálni, földet kiszedni és elszállítani, majd a szemét lei - kása után a humuszréteget visszaszállítani ée elteríteni. A módszer helyigényét azonosnak vehetjük az I. pontban tárgyalt szeméthegy építésével, tehát lo évre 100 ha = 314 ket.h. Az évenkénti munkaigényt az alábbiak jellemzik:- 2,o millié rf föld kitermelése, járműre rakása és elszállítása- cca. 300.000 rf humusz leszedése és elszállítása, valamint deponálása- szemétlerakás után a humusz visszotermelése. A 2,1 millió rf föld kitermelése és szállítási költsége /150 Fc/rf föld/ 315 millió Fi. Az évenként szükséges jelentős területbiztosításon kivül földmunkák rendkivül magas összege miatt a mesterséges üregekbe történő szemétlerakás nem látszik reálisan megoldható módszernek. III. Özemét összopréselése. /Tezukn-módszer,Japán/ Az eljárás lényege, hogy a szemetet speciális préssel összc- tömöritik és a szemétbálák felületét bitumenes vagy más, «c- \ mcnlálló anyagokkal kezelve tartósítják. Az eljárás Japánban /Tezuka/ és USA-ban honosodott meg. A nagynyomású préssel /100-250 ott/ a szemetet eredeti térfogatának 1/5-10-ére nyomják össze. A préseket 150 t/24 óra teljesítménytől 3.000 t/24 óra teljesítményig gyártják, ára ennek megfelelően 300.000 - 5-500.000 $ között változik /1967. évi informatív ár/! a bálák súlya 2-20 t között van. A kész szemétbálák további szállítást és elhelyezést igényelnek., mely lehet egyszerű lerakás is. Hazai alkalmazásra és a bálák felhasználására műszaki paraméterek hiányában nem tudunk koncepciót kialakítani . i— ----------------------------------------------------------------------------------_! i
