1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

115

ni és az egyes §-okhoz a tanácsrendelet speciális rendelkezéseit kapc: ölni egységes szerkezetben. 2,/ Az egyes részletszabályok tartalmát illetően - a teljesség igénye nélkül - a következőkre hívom fel a figyelmüket. a/ A R. 22. §-a a sírhelyek meghatározott ideig történő használatát biztosítja. * Az állampolgárok és a tanács végrehajtó bizottsága által alapított szervezet /a Fővárosi Temetkezési Vállalat/ között létrejött megbízás jellegű kötelmi jog­viszonyhoz azonban a R. sem fűz tulajdonjogot keletkeztető hatást. Mivel a kötelem tartalmánál fogva szó sem lehet n sírhelyek személyi tulajdonba kerü­léséről, ezért nyilvánvaló, hogy az állampolgár /aki a használati dijat 'efizette, illetőleg ifinek a javára befizették/ a temetési jogviszonyból eredően csak a Ptk, 163 §-ában foglaltakhoz hasonló jogokat gyakorolhat, éspedig abban a keretben, amit a R. megenged. Ebből következik, hogy a csak tulajdonhoz kapcsolódó jogoknak /rendelkezés: adásvétel, csere, végrendelkezés/ az állampolgár r szűrői való t’yakorlása ki­zárt. így a tervezet 4. 6 /b‘/ bekezdése - véleményem szerint - felesleges rendel­kezést tartalmaz, A teivezet itt felhívott jogszabályhelye önmagában is ellentmondásos. A teme­tési jogviszony jogosítottja ugyanis a kizárólag csak tulajdonos által gyakorol­ható) jogokkal nem élhet, Mivel azonban a használat kérdésében rendel­kezhet, téves annak rögzítése, hogy "a .eme tkezésre használt helyek ... más jogügylet tárgyai sem lehetnek," Helyesebb lenne a tervezetben azt rögzíteni, hogy a temetkezési helyek hasz­nálatára - a R-ben meghatározott keretekben - a Polgári Törvénykönyv 163. §-ának rendelkezései nz irányadók. b/ Az előbbiekből következően - álláspontom szerint - helytelen a tervezetnek í ^ a jogosított elnevezésére vonatkozó szóhasználata. így a tervezet 9 § /2/ és további bekezdései is a sírbolt birtokosáról beszélnek. Ez nincs Összhang- _ bán a R 29 § /4/ bekezdésében foglaltakkal sem, A R. a jogosítottat egyetlen kifejezéssel, létesítőként jelöli. Kimondja pl,, hogy a síremlékek helyreállításá­ról a létesítő köteles gondoskodni, A birtokos szót azonban nem használja, E szó alkalmazása a tervezetben felesleges komplikációhoz vezet. í ft--------------------------------------------------------------------------------------j L L i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom