1973. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

142

ezeket az alapokat Is fejlesztésekre vegyük igénybe. Szükséges lenne tehát legalább az V. Ötéves tervre vonatkozólag meghatározni a vállalati igazgatókkal, a kerületekkel, a különböző szervekkel és minisztériumokkal való viták elkerülése végett, hogy a vállalati fejlesztési alapok egy részének felhasználásáról a Fővárosi Tanáos dönt, akár a Végrehajtóbizottság, akár pedig a Tanács. Ezzel elkerüljük a sok kellemetlen vitát a vállalati igazgatókkal* Volt már példa ilyen döntésre nem egy esetben, fel is vetődött ez a vezetői értekezleten, Szépvölgyi elvtárs állást foglalt, elmondta, hogy a fejlesztési alapokat igénybe kell venni, m stb,, de ezt valamilyen módon rögzíteni kellene.

A negyedik kérdés, amely nagyon izgat bennünket, és gondolom, mindenki foglalkozik vele, a szanálásokkal függ össze. Egyes területeken elég nagy ipari szanálásokra kerül sor, s ezek nehezen mennek, mert nincs hová tenni a szanálandó ipari vállalatot. Éppen ezért azt javasolom, hogy az iparkitelepitési alap mintájára kellene a Fővárosi Tanácsnak egy alapot létesíteni - hogy ez mekkora legyen, száz, kétszáz vagy háromszáz millió forintos, azt nem tudom, de ki lehet dolgozni - hogy ebből a város különböző részein, esetleg két-három-négy súlyponti helyen az általános rendezési tervben meghatározott ipari területek előközmüvesitését fedezzük, tehát igy létrehozunk olyan területeket, ahová Újpestről meg mindenhonnan a szanálandó ipari vállalatokat áttelepítjük. Amikor azután a vállalatok ezeket a területeket igénybe veszik, akkor nyilván megtérül a kiadás, igy az alap állandóan rendelkezésre állana, állandóan lenne lehetőség arra, hogy megfelelően előkészített, elöközmüvesltett

! 31

» ■ ■ ■■ —i——

l .. {

*

á- 23 -