1973. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
235
■ ' ~ ’ " ’ 1— • I 0- 92 Dr. Viszkei Mihályi Megköszönöm az észrevételeket és van egy pár kérdés, ami választ igényel. Kőmives elvtárs, amit mondott, ahhoz nincs hozzá tenni valóm. /Derültség!/ Amit Csehikné elvtársnő mond, nem arra irányulna^, hogy befolyásoljuk, hogy hogyan legyen a kerületeknél a szervezet. Elég nehéz dolog nekünk, hogy az egyikben külön van, a másik kerületben pedig együtt a két osztály. Ugyanarról a feladatról beszélünk és egyik kerületből osztályvezető ül ott, a másikból mellette elő- ‘ adó. Bizonyos feszültséget ad, ha együtt ülnek. Külön-külön nem nyilvánul ez meg a kerületekben. Tulajdonképpen Magyarországon nincs adatfegyelem. Mindenki meg tudja magyarázni a számokat, mert pl. az az adat is jó, amit a Közlekedési Főigazgatóság ad. Csikeszné elvtársnő volt szives a koordinálással kapcsolatos dologról szólni, hogy megfelelő előrelátást igényel. Be tudnám bizonyítani, hogy egy munkának a kiadása mennyi időbe kerül, borzasztó, hogy mit tudunk nyújtani a beruházási kontrolnál. Egy £ár helyen, ahol normativa van, be lehet irni, fel lehet hivni a VB figyelmét azzal, hogy nagyon sok beruházással nagyon sokat foglalkozni nem lehetséges. Mindenegyes téma párszázezer, pármilliós dolog. Ha félmilliárdot megvalósítunk, biztos, hogy kilencszer csinálunk tervet. Ilyen volumen tulajdonképpen egy beruházási trösztnek a munkáját jelentené. Mi igyekszünk mindent megtenni. Meg kell mondani őszintén, hogy azért vagyunk beszámolásra kötelezve, hogy feltárjuk azt az óriási párhuzamosságot, ami i S /.■/ 1 ______________ ~ 1 ” ” 11fi 1
