1973. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
227
* > I 84. nalát nem érte volna el, amilyent a VB elvárt tőle. Itt a vitában is felmerülnek, visszatérnek olyan gondolatok, amelyeket hónapok óta megjegyzek magamnak, amelyeket figyelek, és úgy tűnik, mintha mi úgy forognánk egy kérdés körül, amely nem egyértelmüleg tisztázott Budapestre, mintha valamit nem rendesen rendeztünk volna el. Az uj tanáestörvény szerint a szakig, szervek nem foglalkoznak fejlesztési, csak költségvetési kérdésekkel. Ez a kérdés nálunk szerintem nincs egyértelmüleg rendezve, és néha úgy tűnik, hogy ke- 1 verednek a dolgok. Két évvel ezelőtt, amikor kezdtünk a törvényre átállni, úgy foglaltunk állást, hogy a szakig, szervek a fejlesztést illetőleg a beruházási politikát alakítsák ki, beruházási koncepciókat dolgozzanak ki. Igaz, hogy voltak olyan állásfoglalások, hogy a beruházások lebonyolitása decentralizálodjék a kerületekre, a tervezési munka lényeges kérdései viszont koncentrálódjanak a tervosztály hatáskörébe, éppen azért, hogy mint egyik legfontosabb funkcionárius osztály, szolgálja közvetlenül a VB-t és rajta keresztül a tanácsot is. De ezzel ellentétes gyakorlat is érvényesült, mert egyszer már megjegyeztem, hogy kiadtuk a beruházási szabályzatot olyan állásfoglalással, hogy 4o millió forintos értékhatárig uj fejlesztésekkel is foglalkoznak a szakig, szervek. A tevékenységi felügyelet kérdésében Szépvölgyi elvtársnak Papp elvtárssal együtt talán arra a kérdésre is vissza kellene térni, hogy újra úgy értelmezzük,hogy a törvény vonatkozik-e V* Budapestre is, vagy Budapesten nem követhető, hanem esetleg csak vidéken, és Budapesten más gyakorlatot célszerű kialakítani. Tudniillik mégis csak az van, hogy a szakig, szervek végülis nemcsak 4o millió forintig ruháznak be, amely érték összeállhat apró tételekből, mert az ellenjegyzéshez mégis kell a beruházó bank felé Viszkei elvtárs aláírása, és Viszkei elvtársékat - elmondása szeI , m j ■ . tata*'» ■in'— '»■ fa i-
