1973. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

86

[h I- 13 ­állapította meg. Szubjektív dolog tehát, amit mondok, és azt hiszem, hogy erről van szó, ha jól értettem az egész problé­mát. A kerület úgy tekinti magát, hogy ő hatóság, gyakorlati­\ - I lag egy társadalmi szervezetnek az adminisztrációját bonyolít­ja le. ö hozza a határozatot ugyan, de a határozat az 5 munká­ja szempontjából nem érdemi, mert.az adót nem o állapította meg, hanem egy adóközö-ség, amely fél társadalmi szervezet és ennek a fél társadalmi szervezetnek a döntése ölt hatósági te­vékenységet, hatósági színezetet azáltal, hogy a határozatot végül ő hozza meg. Nem valamiféle számszerüséggel való egyet nem értésről, hanem szubjektív Ítéletről van tehát szó. Ezt vi- ^ ' u lágosan kell látni. Az adóközösségi rendszerben történő adózta­tás egyébként a kerületek jelentős részében nem egy ünnepelt adóztatási forma. A kerületek jelentős része még ma sem ért egyet vele, ma is vitatja. • • g=a=é Elnök : Leirva nem ez van. Hanem akkor van probléma, amikor a kerületek a megállapított adókkal nem értenek egyet. Nagyon konkrét fogalmazás. Tehát esetenként nem , értenek egyet valamivel. Azért kérdeztem, hogy akkor milyen le­hetőségük van a kerületeknek? De te mást mondottál. Kőmives István: Én általánosságban mondottam, j Kassai Frigyes: Amit Kőmives elvtárs mondott, az úgy van. I A másik terület, amelyrőlaz anyagban is beszélünk, . «' gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a kerület beadott egy felszolam- lást valamelyik adózónak az adójára nézve, de semmi olyan in- f dokolást nem tudott prezentálni a bizottság előtt, amelynek alapján a kerület véleményét a bizottság elnöke elfogadtathat­ta volna a felszólamlási bizottsággal. Visszakapja az anyagot: U--------------------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom