1973. február 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
301
I . J szerű lenne ha a bevezetés évében a tartalék összege elérne a 3 %-ot és a későbbi években töltődne fel 5 %-ra. A tartalék pénzeszközöket külön számlán kell kezelni. A kerületi tanácsok esetében a. képzés módja azonos elvek szerint történne, mint a fővárosnál, de külön banki számla kezelésére nem lenne szükség. A tartalék mértékét a költségvetési volumen 2 %-ának megfelelő összegben kell megállapítani. A tartalékképzés szabályozása, illetve annak felhasználása lényegében három cél érdekében történne:- a fővároson belüli esetleges beveteli kiesések ellensúlyozására,- átmeneti finanszírozási feladatok ellátására,- terven felüli feladatok fedezésének biztosítására. A tartalék igénybevétele a következőkben ismertetett fontossági sorrendben és célnak megfelelően történhetne. A tartalék pénzeszközök nagyobb hányadát tartalékolni kell a kerületi, illetve a fővárosi tanácsnál az óv folyamán esetleg bevételi kiesések fedezetére, a tartalékot kizárólag a megosztott bevételi forrásokból kieső bevétel pótlására szabad felhasználni, tehát a bevételek azon csoportjára amelynek tervezésénél a tanács- » nak megfelelő információ nem állt rendelkezésre. A tartalék ilyen rendeltetésszerű felhasználására általában csak az év második felében kerülhet sor. A kerületi tanács részére bevételi kiesés cimén adott pénzeszközt az év végén zárszámadási pótelőirányzat utján kell rendezmi. Amennyiben valamely kerület ilyen kiegészítésben részesült és bevételeit telje siti, úgy az igénybevett összeget vissza kell fizetnie. Ugyancsak elvonható a kölcsönzött pénzösszeg abban az esetben is - mivel 5 éves szabályozási rendszer van - ha az érintett kerületnél a következő évben /évekbem/ bevételi többlet keletkezik. Ilyen esetben az elvonásra az év végi pénzmaradvány elszámolásakor kerülne sor. A költségvetési tartalék pénzfedezetét a Pénzügyi Főosztály áta oA L : J
