1973. február 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
422
n r- 3 ' “ 197.6. január 1-től a kereskedelmi főosztály szervezetébe épült aj Budapesti' Keresk~edelmi Yeiügyeíöseg Í7 főnyi" apparátusa." Az előbbiekben vázolt uj feladatokhoz, mint ismeretes, a kereskedelmi főosztály szervezete nem igazodott, sőt az 1971. évi egyszerüsitések nyomán létszáma 72-re csökkent. A helyzetet súlyosbítja, hogy még a lehetséges létszámkeret betöltése is nehézségekkel jár; ez idő szerint 6-7 álláshely betöltetlen. Mindezek nagyrészt forrásai az ágazati vizsgálat során feltárt problémáknak. 3./ A fővárosi tanácsszervek szerepe a minisztérium fejlesztés- polTtTkajának Trvenyesi'teseFe'n, Budapest üzlethálózata íej- lodTschek el ősegiteseben | A gazdasági mechanizmus uj rendszerében a beruházások operatív terveinek decentralizálása növelte a kereskedelmi főosztály koordinációs szerepét az irányitó cs felügyeleti tevékenységében egyaránt. A minisztérium és a kereskedelmi főosztály közötti kapcsolat a kereskedelemfejlesztés egyes munkaterületein rendszeresnek és kielégi tőnek ítélhető /pl. hálózatfejlesztés/, néhány területen azonban csak esetenkénti /pl. technikai fejlesztés/, vagy egyáltalán nincs kapcsolat /pl. szervezés/. Ezen utóbbi munkaterületeken ezért a minisztérium gyakran közvetlenül a vállalatokkal alakit ki kapcsolatot. a./ A kere_ske.d_e.lfli. AÁA?zaA teHprtcséne_k távlati előkészítése, Valamint a f~ej~l eszi esi program me gval ősi t ásának szervezése A kereskedelmi létesítmények telepítésének távlati eló- készicéseben igen sok probléma jelentkezik. Emiatt "a” főváros" területén tervezett ABC áruházi gyürü 9 tagja közül ez ideig még csak egy valósulhatott meg. k Nem egy esetben a fejlesztési telephelyek egyeztetése után, csak a beruházások közvetlen előkészítése során derült ki, hogy a kijelölt helyen a magas szanálási költségek, az árubeszállítás megoldhatatlansága, a parkolásra alkalmas hely hiánya és egyéb körülmények miatt a beruházás nem jöhet létre. A lemaradásban kétségtelenül közrejátszottak előre nem f látható tényezők is, mint pl. a beruházások időközbeni korlátozása /a 2o % tartalék előírása, a teljes beruhá! zasi kö ltség előzetes biztosítása, az irodaházi beruház zás letiltása/, az építőipari árak emelkedése és a könnyű- szerkezetes program elhúzódása. | i A túlnyomórészt valóban objektív akadályok mellett azonI ban felmerül az az igény is, hogy a fejlesztési^telephelyek kijelölésénél az illetékes tanácsi szakfőosztályokte L . k wJ I- IÉA . áró ró 7“
