1972. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
382
- 37 i Arai a kereskedelmi létesitmény,' kérdését illeti ti, erre a vitára csak egyet tudnék javasolni, és pedig azt, hogy következetesek legyünk. Építettünk ebben az évben négy tipusu ÁBC-t. Mindegyikről tudjuk, mibe került, mit tud. Szerintem az illetékes szakembereknek meg kellene vizsgálni, hogy üzemeltetés szempontjából melyik a kedvezőbb abból a szempontból, hogy meg tudjuk oldani azt is, hogy erre a felkészülés mennyi időt kiván. A tervezés is egyértelműen tudna állást foglalni és tudná a munkát végezni. Senkit nem akarok megsérteni, de különböző emberek vannak, különböző vezetők is. Pl. nagyon sok esetben előfordult, hogy a kereskedelmi létesitmény, szolgáltató egység átadása után áidakitásra került, a helyett, hogy menet közben tartanák az üzemeltetők a kapcsolatot a tervezővel és a kivitelezővel. - Ne haragudjék., Kovács elvtárs, ezt nemesek: a pénz, hanem a kapacitás ' oldaláról is nézzük. Nagyon jé példát tudok mondani a XIV. kereskedelmi vállalatról, amellyel úgy tudunk dolgozni, hogy a léte% sitmény átadásával egyidőben az üzlet berendezése, az áru feltőli tés io megtörténik. Ugyanez a helyzet a IV. kerületnél is, de nem ugyanez sajnos a XX. kerületnél. Jé volna est a módszert kicsit elterjeszteni és ha átadunk egy létesítményt, utána üzembe helyezni és a vevők rendelkezésére bocsájtani. Véleményem szorint a jelenlegi szerkezeteinkből ki lehet hozni azt az optimumot, amivel meg tudjuk gyorsitai a kereskedelmi létesitmények építését. Nem feltétlenül szükséges, hogy kacsalábon forgó várakat építsünk, hanem a célnak, a rendeltetésnek, az igényeknek, a használatnak megfelelő kereskedelmi központokat, olyant, amit Rákospalotán a Lenin-uton, vagy a Füredi utón csináltunk. Az ottani dolgozóktól megkérdezve, megállapítható, bogy funkciójának megfelel es ha azt 3 i I i , I 3&Y I
