1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
162
| i- 59 diginél jobban, fog javulni, mert az egész beruházási tevékenység felülvizsgálata kb. éppen azt kell eredményezze, hogy a beruházási piac keresleti része leszűküljön, és megszűnjék az építőiparnak az a monopol helyzete, aminek áldatlan következményeit éreztük, érezzük és még érezni fogjuk. Végül még egy kérdést, ez az árkérdés, és ennek összes konzekvenciája. Itt a számok alapján a termelékenységet, a termelés volumenének alakulását megnyugtatónak kell ítélni. A nyereség realizálását szintén, de ha ebből az árváltozásokat kiszűrjük, akkor a menyasszony egészen másképpen néz ki, mint igy felöltöztetve az árváltozás ruhájába. Meztelenül biztos fedezünk fel a termelékenységen, a volumenváltozáson és a nyereség-alakuláson is pettyeket. Különösen azért probléma ez az ármozgás, mert a házi tevékenység IV. ötéves tervi várható számainak vizsgálatánál látjuk, hogy hallatlan mértékű, 35-4o százalékos volumencsökkenés van és es a volumencsökkenés részben az anyag értékelése szerint is visszavezethető az egyéb tényezők mellett az éptőipari árak változására. Az uj Főigazgatóságnak, amelynek tulajdonképpen két kisujja van, mindegy melyiket harap- ja meg, mindegyik fáj, ezt figyelembe kell venni, mert ptZ az épitőipar rengeteg nyereséget fog produkálni és valljuk be, nem kizárólagosan a jó munkából származik az épitőipari nyereség, nem abból, hogy a szállítási távolság nem x, hanem x/2, hanem abból, hogy a ceruza erősebben fog. Ez azt eredményezi, hogy az elvégzendő lakóház állagvédelem mennyiségi része csökken, már mondtam olyat tudom, hogy megvalósíthatatlan, de ha egy épitőipari vállalat 7 vagy 8 százaléknál nagyobb nyerséget proií . /ú I i &&á ü 1 3 . >'! > - ..... ..«®
