1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

146

- 44 ­V Modernizálási tevékenység eredményeként a 6o-7o ezer négy­zetméterrel szemben 12o ezer négyzetméter födémet tudunk V évente kicserélni. Vállalataink erre fel vannak készülve, már 1973-ra is. Hogy a főváros és a 2. sz. vállalattal kapcsolatban az összhang megvan-e, ez nem egészen egyér­fe telmü, de nem feltétlenül cél. A vállalatnak minden eset- • ben a megrendelő igényéhez kell alkalmazkodnia, és nemigen hinném, hogy a fővárosnak kellene alkalmazkodni a kivite­lező vállalatok vállalati összetételéhez, inkább azt kell megkövetelni, hogy a vállalat alkalmazkodjon rugalmasab­ró bán a megbízók igényeihez. A két érdek között feszültség van, ezt természetes és a jövőben is lesz. Vállalataink­nak az a fő célja, hogy az igényekhez alkalmazkodjon, mert különben a kis halakat a nagy halak le fogják nyelni. í Az épitőipar piacán lazulás mutatkozik, ke­resik a lehetőséget a kapacitás lekötésére. Ez konkuren­ciát jelent, de vérpezsditést is a tanácsi épitőipari vállalatok viszonylatában. Az épitőipari kivitelezési egy- * ségeknél a munkabérek aránytalanul magas volta azt ered­ményezte^ hogy a tanácsi építőiparból jelentős szakerő!: oda vádondoroltak. Ma már kisebb mértékben jelentkeznek ezek a dolgok a piacon. A munkaerő ellátottsággal kapcso­latos negyedik ötéves tervi célkitűzés azt jelenti, hogy-*v évente húsz embert kell felvenni, ami egy vállalaton be­lül nem jelent jelentős bővítést. Vállalataink egy része ; M Y~ ÉÉT"” f ' .. ■_ --------------------­: I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom