1972. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
„ -------, - p ra— -ra- -----------! "-----------------------------ra-,-— ..............;- -m—r I 4 i- 3 A hatósági munka javulása sajnos nem mondható általánosnak. Az elmúlt időszak alatt több kerületben és Főosztályunkon is személyi változások történtek, s más előadók vették át az ügyek intézését. Az uj előadóknak a jogszabályokat, a végrehajtás módozatait kellőképpen el kell sajátítaniuk. Ehhez bizonyos idő szükséges. A fluktuáció a hatósági munka folyamatosságát és megbízhatóságát továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja. Az alkoholellenes küzdelemben érdekelt más hatósági szervek részéről fokozottabb segítségét nem kaptunk. Ezért a műnkí döntő részét Főosztályunk, illetve a fővárosi egészségügyi hálózat megfelelő szervei a Vöröskereszt budapesti ée h«lvi- azerveinek segítségével végzik. A Vöröskeresc. I'dapesti *» Bizottságának és a Vöröskereszt helyi szerveinek segitsége i . az eljáró egészségügyi hatósági szervek részére döntő jelentőségű. Az alkoholizmus elleni küzdelem több szerv egyesitett feladata. Alapvető elv a megelőzés, a felvilágosítás, mely az egész társadalom ügye. re. A jogszabályok alkalmazásával egészségügyi szerveink az önkéntességre, a meggyőzésre helyezik a fő súlyt. Csak ha ennek nincs fa* eredménye, az esetben rendeljük el az alkoholista kötelező jellegű gondozcásba vételét. Ez a szakterület az, ahol a kényszer- intézkedésekhez gyakrabban hozzá kell nyúlnunk. Ezzel az eszközzel akkor élünk, ha az illető személy rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával csaladját, kiskorú gyermekének fejlődését* saját egészséget, környezetének bizton- ságát veszélyezteti, vagy a közrendet munkahelyén, a munkát ismételten súlyosan zavarja. A gondozás elrendelésével egyidejűleg, j ~ vagy azt követően, illetékes szerveink elrendelhetik a gyógykezelés kórházi alkoholelvonó osztályon történő végrehajtását. A kórházi kezelésre akkor kerül sor, ha az ambuláns kezelés az alkoholista magatartása következtében nem fejezhető be, vagy a gondozó intézetben történő kezeléstől már eleve nem várható eredmény. Alapvető szemléletünk, hogy az alkoholistát betegségben szenvedő személynek tartjuk, s mint betegnek a í I «® Í i
