1972. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

46

i i- 16 ­A budapesti agglomeráció településszerkezeti egységet ké­pez, mely összehangolt távlati fejlesztést indokol. A bu­dapesti iparfejlesztési irányelveknek megfelelően a munka­erő igény távlatban nagyságrendileg nem emelkedik, igy az ingázók arányának nagyságrendi változása aem várható. Budapest közvetlen környékéről a fővárosba irányuló sze­mélygépkocsi forgalom a tömegközlekedéshez képest jelen­leg még alacsony, naponta mintegy 11.000 fő egyéni utazás, ami a közvetlen környékről Budapestre , irányuló forgalomnak csupán 7 %-át teszi ki. Ezt egészí­ti ki a motorkerékpár forgalom 4.000 fő, /3 %/ amely az állomány mérsékelt növekedésétől függetlenül a budapesti viszonylatban egyre inkább vészit jelentőségéből, a jövő­ben nagyobb aranyban használják helybeli, illetve helykö­zi utakra, mint a fővárosba bejárás céljára. 1963 és 1970 között a környék határún átmenő és a főváros­ba irányuló 26, valamint a Budapestre bevezető 21 fonto­sabb útvonalon a forgalom erőteljesen növekedett. A Budapest környéki sugárirányú közutakon 1963 és 1970 kö­zött az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,9-szeresére nőtt a személy-gépkocsi és tehergépjárművek forgalma, ezen be­lül a tehergépjármű forgalom 2-szeresére, a személygépko­csi forgalom 3-szorosara nőtt. A személygépkocsi és teher­forgalom megoszlási aránya 62 - 38 %-os. a motorizáció Budapest környéki, vonatkozásban ma már meg­haladja a vidéki átlagot, azonos az országos átlaggal. / 0 bUHIUW í v .! ■ '•JváMMB * , 4-\"/í -v .'ssgtp i

Next

/
Oldalképek
Tartalom