1972. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
411
i- 135 fl vasúti és vizi közlekedési létesítmények f' 190. S. /I/ Vasúti illetőleg vizi közlekedési létesitményt a rendezési tervben, ennek hiányában podig a területfelhasználási engedélyben meghatározott építési torüloten és hatósági előirások szerint szabad elhelyezni* /2/ Újonnan létesítendő iparvágány közút területén - a keresztezést kivéve - nen haladhat, továbbá, azt 3o°-nál kisebb szögben nem keresztezheti. OÉSZ. 105. G. 191. G. /I/ Vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól 50 m - nagy vasúti pályaudvarok, ill. a közlekedés és póstaügyi miniszter által meghatározott állomások esetében loo n - távolságon belül vasúti épület nőm helyezhető ol. Ezt a területrészt csal; közút, gópjármüvárakozóholy és zöldterület céljára szabad felhasználni. OÉSZ. 10u. 0. /I/ bök. /2/ Országos közforgalmú vasút szélső vágánya és lakóépületek között általában 5o m védőtávolságot kell biztositani. Túlnyomó- részt beépített terüloten lóvő üres lakótelek beépítése esetén ez a távolság a tüzrendészeti hatóság engedélyével esetenként csökkenthető. /3/ Az /l/ ós /2/ bekezdésben meghatározott védőtávolságokat a vasúti pályaszint és az épület tetőgerince közötti magasságkülönbség kétszeresével kell növelni, ha az épülőt tetőgerince, a vasúti pálya szintjénél 2 m-nél mélyebben fekszik. A pályaszint felett C m-nél magasabban fekvő épületeket rézsüs bevágás esetén tüztávlaton kivül fekvőnek kell tekinteni. Légiközlekedési létesítmények 1 U * *** ” 192. G. /I/ Repülőteret, ill. holiportot csak köd- és porképződósre ? nem hajlamos, a talajmenti szélérvénye!: keletkezésétől, továbbá a természetes és mesterséges akadályoktól mentes területen szabad elhelyezni, az Országos gpitésitgyi szabályzat erre vonatkozó előírásai / szerint. . ró IM | I
