1972. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

171

* I- 90 A motorizáció fejlődésével az éjszakai parkolási igény jelentős része hétközi tárolási igénnyé változik át.

Ugyanis a személygépkocsik használati arán?'a a városban csökken, hagy távlatban a hétköznapi forgalomban a személygépkocsi állomány mintegy 50 %-a vesz részt.

Vagyis az éjszakai parkolási igén?', közel felej hosszú, több napos tárolási igénnyé változik. Ennek kielégítését a lakóterületek közelében, külön tárolóterületeken szükséges biztosítani.

Egy vizsgált területre jellemző, helyigén?' szempontból mértékadó parkolási igén?' a nappali, ill. éjszakai /tárolási/ igény közül a nagyobb érték.

A parkolási lehetőségek vizsgálatát a következő csoportokban célszerű elvégezni:

A. útfelületen való elhelyezés

B. útfelületen kivüli szintbeni parkolók közterületeken vagy ingatlanokon belül

C. többszintes parkológarázsok.

A főváros adottságait vizsgálva megállapítható, hogy útfelületen mintegy 360.000 személygépkocsi hel?'ezhctő el. Az útfelületen kivüli parkolási lehetőségek becslésénél a településtervozésnél alapulvett terület- felhasználási mutató szolgált kiinduló adatként. Eszerint óvatos becslésnek mondható annak a feltételezése, hogy minden kerületben a terület 5-6 %-a lesz parkolás céljaira

: _____ felhasználható. Az igy kiszámított parkolási lehetőség az

útfelületen belül elhelyezhető járművek számával. Ö33zegez- í ve adja meg a szintbeni parkolási lehetőségeket.

A szintbeni parkolási lehetőségeken túlmenően elsősorban a városközpontban az igényeket többszintes parkoló-garázsokkal 3Züksége3 kielégíteni, a gazdaságosság éo a városépítési lehetőségekcfigyelembevételével. A többszintes par- kológarázsokat telken, emeletes formában, ill. közterületen /park, tér/ mélygarázsként alakíthatók ki kb. 300-1000 ■ férőhellyel. /(M/\ .

I