1972. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
124
i- a közúti áruszállításból gyakorlatilag minden árufajta növekvő mértékben részesedik, mivel jellegénél fogva a szállítási igények alakulásához minden más szállítási módnál nagobb mértékben képes alkalmazkodni. További előnyei: csomagolási költség megtakaritás, kárveszélycsökkenés, áruterités, háztól-házig fuvar, stb. Az alapkritériumokon kivül - amelyek a szállítási igény kielégítésére /irány, távolság, árusajútooságok alapján/ a megfelelő közlekedési módot, eszközt meghatározzák - számos tényező befolyásolja az ágazatok közti tényleges munkamegosztás alakulását. A közlekedési eszköz kiválaszthatóságában a szállítási költség minimalizálására törekvés alaptényezőnek tekinthető, azonban az igénykielégités időtényezőjének jelentősége fokozódik. A budapesti agglomeráció vasúti toheráru forgalma 19 millió tonna, ebből a közvetlen környék részesedése csupán 7.5 %. Az iparvágány forgalom a vasúti áruszállitusban Budapesten 70%- ot, közvetlen környékén 40 %-ot tesz ki. az átmenő forgalom mint-egy 45 millió tonna. A vizi szállitásban az agglomeráció forgalma az e területre eső viziuton szállított súlynak 60 %-át képezi, az átmenő forgalom 5 millió tonna. A légi és csővezetékes szállitúsra vonatkozóan részletes vizsgálat még nem készült. A közúti áruszállítás az agglomeráció területén 83 millió tonna. Ebből az /1970. évi közúti keresztmetszeti forgalomszámláláson alapuló számitó3 szerint/ a közvetlen környék határán mintegy 34 mill.tonna,Budapest határán 33 millió tonna halad ét, T9" null. tonna a belső forgalmat képezi. •s * /Zh I I ■^MII ~ —-------------------------- " " fa - í- 55 -
