1972. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

821

*

i- 19 igy a rosszul ellátott kerületekben lakó anyák kétszeresen járnak rosszul, mert nem közömbös, hogy gyalog elérhető bölcsödében, vagy hosszú távolságra lévő bölcsödébe utazva tudja elhelyezni gyermekét.

A gyermekgondozási segély bevezetése nem csökkentette a bölcsödéi felvételek körüli feszültségeket, sőt ezek évről-évre nőnek.

197o.-ben 3.ol8 kérelmet kellett elutasítani, 1971-ben a lo.833 kérelmezőnek 5o,4 %-át utasították el. Ezen előnytelen arány további romlására lehet számítani.

A fővárosi bölcsödéi hálózatot a IV. ötéves tervben 3.6oo férőhellyel fejlesztik. Ebből 3.ooo járulékos beruházásból, 6oo férőhely a kerületi fejlesztési alapból létesül. Sajnos az üzemek bölcsödé fejlesztésre csak elvétve nyújtanak segitséget, inkább az óvódák létesítését támogatják. A jelzett fejlesztés sajnos nem fog lényeges javulást eredményezni, mert meglévő intézményeink jelentős %-a az 5o-es évek elején,többnyire adaptált épületben létesült. Zsúfoltak, műszaki állapotuk igen rossz, igy közülük sokat szanálni kényszerülünk:

1975-ig 42 intézményt 1.5o4 férőhellyel,

1976 után 116 " 4.785 férőhellyel.

A zsúfoltság miatt jelenlegi férőhelyeink 32 %-a szükség-férőhelynek minősíthető. Fokozza a problémákat, hogy a bölcsödéi munka ma mind nagyobb szakmai igényt kell kielégítsen, amit csak modern, kellően tágas intézményben lehet biztositani.

t

A fenti okok miatt semmiképpen sem fogadható el sok üzemnek azon törekvése, hogy bölcsődéjét megszüntesse, illetve óvóda céljára alakítsa át. Ezt a tendenciát az alábbi számok jelzik:

| Üzemi bölcsödéi férőhelyek száma: 196o. 7.236

1965. 6.596

: 197o. 6.234

1971. 5.91o

| Az üzemek törekvéseiket azzal igazolják, hogy az általuk fenntartott intézményekben a felvettek kis százaléka saját dolgozójuké csak. Ezzel szemben azonban az elmúlt évben néhány esetben

IS u

j 10 JB&MMB * ^ ■ jg a ri ui