1972. augusztus 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

276

I

9 ■ \

ra

giáik nagy részét az anyagi nehézségek megoldása köti le.

A fővárosban folyó közművelődési tevékenység jelentős területének anyagi súlyát lényegében néhány fenntartó szerv viseli.A művelődési otthon hálózat fejlesztése érdekében a támogató szervek száméinak növelésére van szükség.

A művelődési otthonok 1971-es költségvetése - amely hasonló az előző évekéhez - a következőképpen alakult:

Fenntartó: összköltség: állami tám,: saját bev.: egyéb tám,

I ás maradvány

Tanácsi

/21 db/ 23,76o.365 13,ol6.ooo 8,678.000 2,066.365

Szakszerv.

/39 db/ 54,524.o4o 13,144.685 24,o55.6% 17,323.659

I Összesen: 78,284.4o5 26,l6o.685 32,733.696 19,39o.o24

A két intézmény hálózatban az állami támogatás az összköltségvetés 33 %-a,a szakszervezeti,üzemi tánogatás/14,144.343 Ft/ az összköltségvetésnek 17 %-a.

8 A jelenlegi helyzet és az országos példa alapján az aránytalanság

felszámolása érdekében nélkülözhetetlen,hogy a kiadásokból megfelelő részt vállaljon valamennyi érdekelt szerv, hi msen a. irttrctóü-v« 1 ő ri fiai . £0 la fúrlak i: i e g v a íé 0 i t ás éáyfe-ft—tarrá cs ok nci-t-et-i—

ü&Qftreliik,'' "társ a dai mi- -szegve a et eink -is felelősek,f 3./Az utóbbi 5-6 évben a lehetőségeket felismerve,s a rendelet

' *<

t ösztönzését kihasználva az országban gyorsan növekedett a közös

fenntartású intézmények száma/1968-tél 144-ről 275-re emelkedett/.

A tapasztalatok általában kedvezőek.A közös fenntartással jobb működési feltételeket teremtettek,javultak a személyi és tárgyi feltételek,a költségvetési keretet gazdaságosabban tudják felhasználni,kiszélesedett működési területük,bővültek társadalmi kapcsolataik.

Területi megoszlásukat vizsgálva megállapítható,hogy elsősorban falun,illetve kisebb ipari településeken alakultak ki ott,ahol az egyéb szervek/tsz,AFÉSz,KISZÜV/erősek,de művelődési otthon hálózatuk nincs,

Th

1I| to- í

¥

i *